Csomor József:
A Himnusz helyes írása (Kinek jobb a helyesírása?)
A következő történet a múlt század hatvanas éveinek első felében kezdődött, és még nem ért véget.
Tanúja lehettem, amikor hosszú ideig kollégám, majd később főnököm, Frész Józsi (Ő a tanárok arcképcsarnokában is látható) a Csepeli Papírgyárban 1991-ben több évtized után találkozott régi tanárával, Velkey Feri bácsival. (3 évig ipari tanulóként, majd 4 évig az esti Than technikumban tanította). Az ilyenkor szokásos kölcsönös tiszteletkörök után elhangzott ott egy kérdés Feri bácsi részéről:
„És a HIMNUSZ - ra emlékszel e még???”
Mi kívülállók akkor ott csak néztünk, mint a moziban, de később kivilágosodott a kép. Ők emlékeztek, és felelevenült egy több évtizedes vita. Kiderült, hogy az esti technikumban akkor régen a kezdő, különböző évjáratú, különböző szakmájú, különböző végzettségű tanulókat Feri bácsi rövid úton úgy tesztelte le az első magyar órán, hogy leíratta velük nemzeti himnuszunk első versszakát. A „röpdolgozat” kiértékelésére a legközelebbi magyar órán került sor.
Hibátlan leírást nem talált. Egy hibát vétett Frész Józsi, aki a vers első sorát így írta:
„Isten áld meg a Magyart…..”
Ebből kerekedett a vita. Feri bácsi szerint a magyar helyesírás szabályai szerint itt felszólító mód esete forog fenn, ezért az „ÁLD” szó kettő „D"-vel írandó: ÁLDD”. Frész Józsi szerint viszont ez így nem jó, nem így mondjuk, nem így ejtjük, érzése szerint rossz a szabály, ő írta helyesen.
Feri bácsink (nekem nem volt ugyan tanárom, de megtisztelt mindmáig tartó barátságával) minden kötetlen találkozón huncut mosolyával a bajsza alatt hangoztatja a felszólító mód kettő „D"-jébe vetett hitét, Frész Józsi pedig (általában ugyan hangot adva kétkedésének) elfogadja a legfontosabb tételt, miszerint mindig a főnöknek (jelen esetben nagyra becsült tanárának) mindig igaza van.
A „vita ???” szerencsére mindmáig tart, mert találkozóinkon élőben elevenedhet fel, reméljük, hogy még nagyon sokáig. A tanúk még élnek.
Ennyi!
………..
Néhány évvel a történelmi újratalálkozás, és „újravita” után véletlenül rátaláltam a helyes megoldásra. Nem árulom el, és kérem, hogy ha valaki szintén rábukkan, ne hozza nyilvánosságra, mert akkor a sztori már nem lesz sztori. Ebben a nosztalgikus vitában nem az igazság a lényeg, hanem a máig tartó összetartó erő, az örök tanár – diák viszony, magyarul az emberi barátság.
Juhász György [Gyuri] 2008. október 22., 07:17
Mennyivel vagytok találékonyabbak volt tanárainknál? Megtörtént eset! Hogyan tud egy Thahos végig gyalogolni az osztályterem plafonján úgy hogy még látszanak is a tornacipős lábnyomai?
Vi zi László 2008. október 22., 08:14
Szerintem partvis végére tette a tornacipőt, és odanyomkodta a plafonhoz. (?)
Juhász György [Gyuri] 2008. október 22., 11:53
Csak langyos.
Kenessey Márta Zsuzsanna 2008. október 22., 12:08
Járomi nénit emelték fel fejjel lefeté. Talán Ő?
Vi zi László 2008. október 22., 13:56
Feldobálta talpával felfelé? (Ja! Nem Járomi nénit, hanem a tornacipőt.)
Juhász György [Gyuri] 2008. október 22., 17:20
Ne találgassatok.Az osztály legmagasabb tagja a kezére húzta a tornacipőket és a padokon járva elérte a plafont. Hegedüs Pista bá' óraadó tanár rájött. Ekkor két alternatívát ajánlott.Vagy elmeséli Kati néninek (Fodorné) vagy most rögtön tisztességesen és megfelelő erővel lesimázzuk egymást Egyhangúlag az utóbbit választottuk.
Vi zi László 2008. október 22., 17:39
Hát vicces lehetett a plafon díszítése, és ezen nyilván a simázás sem segített.
Pleplár tanár úr viszont úgy nyilatkozott, hogy akit meglát cigizni a suli előtt ill. a téren, azt fogja kihívni felelni. Viszont gyakorlatilag mindenkit ott látott füstölögni, így megmaradt az esélyegyenlőség.
Az is vicces volt, ahogy a wécékben rendszeres, dohányzásellenes razziát tartottak a tanarak. Szinte soha, senki nem bukott le, mert jól működött a figyelőhálózat, viszont szegények mindig majd' hanyatt estek a kitóduló füsttől, mert egyszerre akár 15-en is szívtuk-fújtuk.
Milyen nagyfiúk lettünk a szakmai gyakorlaton, ahol legálisan szabad volt dohányoznunk a dohányzóhelyen, az öreg szakikkal együtt.
Juhász György [Gyuri] 2008. november 3., 07:25
Egy számomra nem a legkedvezőbben alakult ötlet. Az oroszt akkor Thúrócziné,Zsuzsa néni tanította. Holnap első órán oroszdolga! Lehet hogy nem is Zsuzsa néni volt túl szigorú, de az oroszt utáltuk. Egy délutáni fejtörés után rájöttem hogy nekem "nagyon fáj a fogam" ezt reggel rögtön ki kell húzatni. Kemény vitám volt a fogorvosunkkal merthogy a fogamnak semmi baja. Végül győztem és kihúzta. Utána közölte, hogy az orosz dolga elmarad, mert Zsuzsanéni a szájsebészeten van. Igazat mondott.
Vi zi László 2008. november 3., 10:59
169: Oroszból első év végén pótvizsgára utasítottak. Elékszem, az első mondatom a húzott képről, amire felcsillant a tanárnő szeme*:
Ucsenyík szigyít za partye. (Ez ugyanis nálam igen komoly teljesítménynek számított.)
Később kis híján politikai botrányt kavartam, amikor a Vörös téri felvonulásról a következőt mondtam:
V Krásznájá plósagyi budut mnóga karova. (vagyis: a Vörös téren sok tehén van.)
Később tisztázódott a félreértés. Helyesen: V Krásznájá plósagyi budut mnóga naroda. (Ha minden igaz, ez azt jelenti, hogy a vörös téren nagy tömeg van.)
Daszvidanya!
_____
*Hú de ciki, elfelejtettem a tanárnő nevét, csak arra emlékszem, hogy volt egy szemrevaló lánya, akit Pálmának hívtak. Ahogy a közmondás tanácsolja: Nézd meg az anyját, aztán jegyezd meg a lánya nevét.
Juhász György 2009. augusztus 18., 09:15
Egy két thanos sztori:Történelemtanárunk Dr Waczulik Margit(a Waci Maci nevez örököltük) talán azért mert valami betegség folytán ha megfelelő csendben voltunk óra közben is elelugdt.Dolgozatirás.A légyzümmögést is lehetett hallani.Elaludt Minden féle segédeszközökkel megirtuk a dolgát.Egy osztálytársunk összeszedte
masnival átkökötte felébresztette Margitnénit és átadta. Minden dolga jeles lett.A következő órán terven felüli dolga.Mind fa Varsányi diri bácsi pol gazd tanitott.A becenevét szintén nem tudo,hogy mi adtuk,vagy örököltük.Tojás (elöször opusz mecator volt) ha valamit gyakorlatilag meg akart magyarázni-óránként 2x :vegyünk egy tojáskereskedőt Papiripari írásbeli Béres László tanárúr isten nyugosztaLja valmi olyan tételt kaptun az általa leadottak helyett amit meg sem tanitott.Jobban izzadt mint mi.Isteni szikra? Ki tud a leggyorsabban irni? Na te kimész az ajtó elé figyelni,én felirom a táblára a megoldásokkat,de ne szóról szóra ne másoljátok le,aztán aki legelőször kész van az helyet cserél a figyelővel
Veréb Péter 2009. augusztus 18., 20:20
Nem hagyom bántani Dr.Waczulik Margit tanárnőt. Három évig volt az osztályfőnöke az osztályomnak. A negyedikben sajnos valószínű a mi hibánkból át kellett adnia Nyáry tanárúrnak. Margit nénit a társadalmi osztály helyzete miatt nem érte kellő megbecsülés. Ő nem egyszerűen történelem tanár volt. Margit néni irodalom történész volt. Továbbá latin szakos tanár. Az Ógörögben is jártas volt. Ha a keresőbe beírjátok a nevét akkor elétek tárul a nemzetközileg is elismert munkássága.
Donátné Herczeg Ibolya [Cözi] 2009. augusztus 19., 07:33
Péter! sztem nem akarta senki bántani Margit nénit, AZ is ő volt, ahogy Gyuri emlékszik... ez semmit nem von le a tudásából, hozzáértéséből, és a pedagógus mivoltából...csak közelebb hoz a nagyságához az esendősége, és az , hogy ő is hétköznapi ember volt amúgy.....
Davida Éva nénivel kapcsolatban nekem is vannak kedvesen mókás, elalvós, naivságát bizonyitó emlékeim...mindezekkel egyetemben valahol mi diákok is tudtuk, éreztük, és tiszteltük rajongását az irodalom iránt, különös tekintettel Adyra......
Csak Mi a padban ültünk, és onnan volt perspektívánk...ŐK pedig egy kicsit feljebb, a katedrán......ez a felállás is a véletlen játéka, ami tudvalevőleg nincs, mert MINDEN véletlen a" szükségszerűség megjelenési formája...".ezt egy nagy francia gondolkodó mondta, és valamiért megragadt bennem....
Veréb Péter 2009. augusztus 18., 20:24
A Diri bácsival kapcsolatban van egy fontos megválaszolandó kérdés. Melyik volt azaz első évfolyam amikor a ballagóknak megengedte, hogy énekeljék a "Ballag már a vén diák...". Továbbá, hogy elhangozzon a Gaudeamus...
Csomor József 2009. augusztus 19., 09:24
Péter!
1965-ben mi már énekeltük ezeket a ballagási dalokat. Miután az iskolában akkortájt énektanítás nem volt, emlékezetem szerint Szekeres tanár úr tanította be nekünk osztályfőnöki órán (itt ott persze átköltve: pl. filiszter helyett „technikus leszek magam is”). A „Ballag már a vén diák…” harmadik versszakának létezéséről természetesen nem is tudtunk, Diri bácsi alighanem ettől is tartott, szerintem most sem lenne érdemes borzolni vele a kedélyeket.
Gaudeamus igitur iuvenes dum sumus
Gaudeamus igitur iuvenes dum sumus
Post iucundam iuventutem post molestam senectutem
Nos habebit humus nos habebit humus
||: Vivat academia, vivat professores |
Vivant membrum, quot libet, vivat membrum, quae libet,
||: Semper sint in flore |
Veta nostra brevis est brevi finietur
Veta nostra brevis est brevi finietur
Venit mors velociter,rapit nos atrociter
Nemini parcetur ,nemini parcetur
Rajta ifjak útra fel!Innen el kell válnunk.
Rajta ifjak útra fel!Innen el kell válnunk.
Menni hív a búcsúének,messze tűnnek elmúlt évek
Véget ér sok álmunk,véget ér sok álmunk.
Élj mi kedves iskolánk,Nőljön egyre fényed.
Élj mi kedves iskolánk,Nőljön egyre fényed.
Becsben áll majd köztünk végig,Mind hittel munkál,épít,
Mind,ki jól küzd érted,Mindki jól küzd érted.
Szép hazánk most bízva kér,száll feléd az ének,
Szép hazánk most bízva kér,száll feléd az ének,
Add,hogy éljünk mindig békén,s jusson áldott új nap fényén
Boldog út e népnek,Boldog út e népnek!
(Régi, kedves iskolánk, tőled is most válunk.
Holnap útján emberül tiszta szívvel járunk.
Add kezed hát búcsúzóra, válni kell, hát, itt az óra,
S boldog élet vár reánk, boldog élet vár reánk.)
http://www.leonensia.de/lieder.php?id=7
Csomor József 2009. augusztus 19., 09:35
Mekkorát fordult a világ!!Találtam egy érdekességet, ami passzol a ballagási témához:
Than Károly Gimnázium
2008. október-novemberi vizsgaidőszak
KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI
szóbeli vizsga témakörei
Ének-zene – „B” tételek között
…….
Gaudeamus igitur
…….
http://www.than.hu/e107_files/downloads/erettsegi%202008%20okto ber-november.doc
Juhász György 2009. augusztus 19., 09:49
Még egyszer Margit néni.Tudomásom szerint sajnos egy szeretetotthonban halt meg magányosan
Bozsányi Zsuzsanna 2009. augusztus 19., 14:49
Józsi! Szekeres tanár úr -- Szekeres Fuszuly, Szefu neveit örököltük--- nagyon érdekes személy volt. Eléggé hosszú idő kellett hozzá, hogy megszokjuk a gondolatmenetét, mert a fele mondatot mindég elhallgatta. Rettenetesen oda kellett figyelni, ha egy hullámhosszon akartál vele lenni. Ha emlékszel, mindég valami radirt, vagy papirgalacsint morzsolgatott a jobb kezében és a gyürüs és kisujjával tartotta, hogy le ne ejtse. Közben a másik három ujjával mutogatott köröket leirva. Ebből adódott az a muris eset, hogy az egyik osztálytársam nem tudott felelni Odüsszeuszból, mert egy kukkot sem tanult. Szekeres tanár úr: Mentő kérdés : hány szeme volt a félszemü óriásnak?- és felmutatta a három ujját. A srác egyből rávágta: három. Az egész osztály nyeritett . Szekeres tanár ur is velünk együtt , mert akkor vette észre megszokott mozdulata milyen galibát okozott. Sajnos második év kellős közepén eltávolitották az iskolából, senki sem tudta meg miért.Nagyon sajnáltuk, mert jó tanár volt és sokat tett az irodalom népszerüsitéséért. Irodalmi kört szervezett, szavalókórust - ami akkor nagyon divatos volt- és német tanfolyama is volt. Hallottatok valamit róla, miért kellett elmennie és hova?
Halászi Zsuzsa 66-70.
Csomor József 2009. augusztus 19., 20:43
Zsuzsa!
Szekeres tanár úr az említett ballagó nótákon kívül az osztályunkban (1961 – 65) nem tanított, személyes emlékeim sajnos nincsenek róla, későbbi sorsáról sem hallottam. Néhány osztálytársam járt az általa szervezett német tanfolyamra. Tablónkra azért került fel, mert igazgató helyettes volt.
Csomor József 2009. augusztus 19., 21:26
Cözi említést tett (412) osztályfőnökünk, Davida Éva néni „naivságáról”. Erről eszembe jutott egyik osztálytársunk egykor mesélt története. Mint elmondta, régebbi ismeretség folytán szülei tartották a kapcsolatot Éva nénivel és nyilván beszéltek iskolai munkájáról is. Később megtudta, hogy doktorátusát – más végzettségek mellett – pszichológiából szerezte. Az ötvenes – hatvanas években Magyarországon ez sem volt a felkapott, divatos szakmák között, elég nagy hallgatás övezte. Valószínűleg ezért lettünk a tanítványai.
Rezzenéstelen arccal értékelt bennünket, titokban jókat szórakozott csínytevéseinken, átverési próbálkozásainkon, átlátott rajtunk, nagyon sok olyan dolgot tudott rólunk, amit mi nem is sejtettünk. Soha nem adta ki magát. Szerintem minket sem, a többi tanárnak. Lehet, hogy dolgozatírás közben a szunyókálást is csak mímelte??
És még egy idekapcsolható emlék. Érettségi után több évtizeddel, elfekvő családi iratok között találtam egy erősen megsárgult kétoldalas stencilt, melyet szüleim a Thanba történt felvételem után kaptak.
Felkérés, és egyben részletes szempontok voltak benne, gyermekük jellemzéséhez.
Ilyent csak szakember állíthatott jól össze, és szakmai hozzáértés kellett a kiértékeléséhez is. Vajon ki foglalkozott ilyen módon is a leendő tanítványokkal, előre felkészülve a velünk való foglalkozásra???
Veréb Péter 2009. augusztus 20., 14:23
419: Dr. Davida Éva tanárnővel kapcsolatban korábban említettem, hogy nálunk Horvát L. László tanárurat váltotta. Egészen megváltozott a légkör a magyar órákon. Éva néni szerette a romantikus történeteket. Gyakran adott házi feladatként olyan dolgozati témákat amiből a romantikát nem lehetett kihagyni. Már akkor is tudtam, hogy feleléskor lehetőleg olyan dolgokat kell mondani amit a tanár hallani szeretne. Gyakran kellett versekből felelni. Ilyenkor ha tudtam is a verset, nem mondtam egyfolytában végig, hanem egy-egy szakasznál meálltam és elkezdtem elemezni, hogy mit is akart a költő kifejezni, és, hogy ez milyen szép, stb... Ez igen nagyon tetszett neki. A kis érettségin, mert ilyen is volt, szóbelin a " Szép Ilonkát" kaptam. Az elemző módszerem nagyon tetszett , és meg is lett az eredménye, "jeles".
Veréb Péter 2009. augusztus 20., 14:29
414: Köszönöm a ballagási kérdésre adott kimerítő választ.
Mi szép népdalokat énekelhettünk.
Ének és zene óráink nekünk sem voltak.
Az iskolai énekkart Gelléri tanár úr alakította meg, Ő gondoskodott arról, hogy az iskolai rendezvények színvonalasak legyenek.