NAVIGÁCIÓ ezen az oldalon
(Kattints arra, amelyik érdekel!)

Adatvédelem!

Ezt a blogot bárki láthatja, aki a ki az Interneten szörföl. Ha bármely veled kapcsolatos adatról, megfogalmazásról, képről, képfeliratról stb. úgy véled nem kerülhet a nyilvánosság elé, kérem jelezd! Azonnal leveszem, vagy titkos - csak jelszóval elérhető - helyre teszem.

Üzenőfal



Ezen a blogon semmiféle vitának, egymás kritizálásának vagy gúnyolásának helye nincs.





Az alábbi ablak görgethető! A legfrisebb üzenet van felül, az előző alatta stb.


2012.01.19. 14:07

Kedves üzenők!

Elnézést kérek a kései megjelenésért, de a rendszer nem automatikus, és mivel viszonylag csekély a nyüzsgés, régóta nem néztem meg.

Általában azért 2-3 nap átfutással igyekszem megoldani.

V i z i Laci


2012.01.18. 19:15

Keresem 1964-1968 közötti "Bőripari tagozatos" osztálytársaimat

Seres Ákos ( seresakos@citromail.hu)


2011.10.09. 11:33

Kedves Öregdiákok!

Marosi József tanár (textiles kém.techn., labor) úr honlapja: www.artforuse.hu/marosi. Nagyra becsült tanárunk bizonyára örömmel fogadja a bejegyzéseket.

Kutasi Csaba
1968-ban végzett


2011.07.17. 17:52

Kedves volt textiles Thanosok!

Marosi József tanár úr honlapja az artforuse.hu/marosi-n elérhető. Írjatok nagyra becsült és szeretett TANÁRUNK-nak, aki örömmel várja minden volt diákja reagálását.

Én sokat köszönhetek Neki és tisztelettel gondolok Rá.

Kutasi Csaba / 1968-ban végzett


2011.06.21. 8:57

Kedves Zoltán!

Máris válasz jött a Thanból:

"From: Házlinger György
[mailto:hazling@than.sulinet.hu]
Sent: Tuesday, June 21, 2011 6:58 AM
To: Csomor József
Subject: Re: Öregdiák névsor


Javítjuk. H.Gy."


2011.06.20. 22:42

Kedves Zoltán!

Az osztálynévsorok az IWIW „THAN KÁROLY, illetve ZSIGMOND TÉRI KÖZÉPISKOLA baráti köre” nevet viselő klubjának a kérésére kerültek fel néhány éve az iskola honlapjára. A régi osztályokat az 1970-ben kiadott „Jubileumi évkönyv” alapján vitték fel, ahol sajnálatos módon szintén „Pálicsi”-ként szerepelsz. Leveledet továbbítottam az iskola igazgatójának.

Egyébként a mi papíros osztályunk 50 éve kezdett a Thanba járni, amikor Ti végeztetek. Osztályfőnökünk szintén Davida Éva néni volt.

Üdvözöl: Csomor Józsi


2011.06.19. 10:57

Páricsy Zoltán vagyok. 1961-ben a papírtagozatos osztályban érettségiztem. Megtaláltam az osztálynévsorunkat, ahol a nevem tévesen "PáLicsy"- nak van írva. Kérem, hogy ha valaki olyan ügyes, vagy módja van ebbe belejavítani az korrigálja ezt a hibát. Előre is köszönöm. Most lesz az 50 éves érettségi találkozónk!! Minden régi és jelenlegi iskolatársamat üdvözlöm .

Páricsy Zoltán
2011,06,19,"


2011.03.20. 22:40

Keresem Mendel Ildikót a legközelebbi osztálytalálkozó szervezése miatt.

Bárkányi Imre

bimhu@t-online.hu


2010.05.19. 12:29

Keresem az 1966-ban végzett vegyiparis leányosztály tagjait. Mikor lesz a következő osztálytalálkozó?

Kőszegi Cecilia, ceciliamozsgai@hotmail.com


2010.03.30. 20:05

Köszönöm, Csaba!

Ki fogom tenni valahová, hogy állandóan szem előtt legyen.

Vi zi Laci


2010.03.30. 15:54

A Than Károly Vegyipari Szakközépiskolában 1980-ban érettségizett nappali papír szakos osztály (helyes) névsora

Barna Ferenc
Bárkányi Csaba
Borbély Zsuzsanna
Chrenkó Zoltán
Dávid Györgyi
Deme Tibor
Fehér Mihály
Gábor Miklós
Garas Gabriella
György Irma
Hegedűs Béla
Juhász Éva
Kozma Marietta
Kubik Mária
Nagy Tamás
Pataki Andrea
Piskó Antal
Pópity Ágnes
Ráti Imre
Sölét Mária
Takács Ildikó
Turcsányi Mátyás
Varjas Edit

Velünk jártak még:

Kazinczki Ágnes
Schmiedt Gábor


Kedves Csaba!

Biztos, hogy érdekel másokat!

Ha elküldöd a beszkennelt fényképeket, nagyon szívesen felteszem ide, de ha elég sok van, szívesen megcsinálom a blogotok alapját, és megtanítlak az alapfogásokra. Nem ördöngösség.

Üdv: V. Laci


2010.03.30. 10:56

Vi zi Lacinak!

Először is köszönet. Másodszor meg tudod, hogy a szándék már sokszor megvolt...Blogon is gondolkodom (van egy csomó ócska fénykép, hátha mást is érdekel)

Üdv: Bárkányi Csaba


2010.03.27. 0:06

KITUNO OTLET


2010.03.26. 14:25

Kedves Csaba!

Az osztálytalálkozóra vonatkozó értesítésedet feltettem a megfelelő helyre, majd megpróbálom én is keresni az iWiW-en az osztálytársaidat.

A Than hivatalos honlapján szereplő némely hibákkal kapcsolatban már juttattunk el észrevételt elvileg az illetékesnek, egy darabig figyeltem, de nem javították ki. Ha tudod, és ha gondolod, itt a blogon közzétehetjük az általad helyesnek tartott verziót.

Üdvözlettel: V i z i Laci.


2010.03.26. 9:55

Bárkányi Csaba vagyok.

1980-ban végeztem papíripari szakon Sándor Dóra osztályában. 2009 júniusában napra pontosan 30 év igazolt törzsgárdatagság elismeréseképpen a Dunapack Zrt nem tartott igényt a további munkámra, ennek ellenére élek. Ha nem egy volt Thanos annak a Kft-nek az ügyvezetője, amelynek most az alkalmazottja vagyok, még mindig munkanélküli lennék...Úgy, hogy Kedves Thanos Barátaim, becsüljük meg ezt laza, de ha kell, elszakíthatatlan köteléket, ami összeköt mindnyájunkat.

Ezúton keresem az osztályomat és tanáraimat, mielőtt nem lesz aki eljöjjön az osztálynak az első, 30-éves osztálytalálkozónkra, melyet 2010 őszére tervezek. Aki hallja, adja át:

köszönettel Bárkányi Csaba (barkanyi.csaba@malev.hu)

A hivatalos Thanos honlapon az osztálynévsor hibás, nem csak a nevek, hanem az, hogy a C osztály 1976-1980 nem két részből állt, csak nappali papíros volt. Kinek lehet jelezni és hogyan javíthatom ki?


2010.03.23. 0:45

ÉN ESTIN JÁRTAM A PAPIRGYÁRTÓ SZAKMUNKÁST.LÁBATLANON A GYÁRBAN VOLT.TANÁRAIM:KATONA SÁNDORNÉ,BODROGAI FERENC,SZŐNYEG BÉLA,MASHL MIKLÓS VOLTAK.NEM SZOKTUNK OSZTÁLYTALÁLKOZÓT SZERVEZNI.


február 19., 00:09

Csomor József [Józsi, Jóska,...]

Szia Erzsi!

Kicsi a valószínűsége, hogy emlékszel rám, hiszen Te már nagylány és menő kosaras voltál, mikor mi Lajos öcséddel elkezdtük a Lajos utcában a padokat koptatni. (Tévedések elkerülése végett közlöm, hogy nem róla nevezték el az utcát!!)

A tablókkal az iskolában sajnos baj történt, jó néhány hiányzik. Ennek oka a több évtizeddel ezelőtti padlástéri tűzeset, ahol a tablók egy része is a tűz és a tűzoltók vízárja következtében megsemmisült. Sajnos én sem találtam a miénket.

De ha már szóba került:

Szívesen vennénk beszkennelt tablók megküldését. Feltennénk őket a klub képei közé (és valószínűleg felkerülnének a Thanos blogokra is). Ha máshogy nem megy a digitalizálás, akkor ez "THANOS BECSSZÓRA" történő postai odavissza küldéssel is megoldható.

Üdv.: Csomor Józsi

Egyébként nemrégen indult egy új papírgyári klub, a papírosokat érdekelheti:

http://iwiw.hu/pages/community/comdata.jsp?cID=2807864

Kukkantson be, akit érdekel.


2010.02.18. 22:39

Ki tud választ adni? sziasztok , az érettségi tablókra lennék kiváncsi. Megvannak- az ősidőktől?

(Elekes Erzsébet 1963 papíros érettségi)


2009.07.29. 23:01

Szeretett tanárnőnk Dr. Fehér Dezsőné, "Magdi néni", 2009. július 23-án eltávozott az élők sorából.

Temetése augusztus 10-én hétfőn lesz 14:15-kor a Farkasréti temetőben, a Makovecz teremből.

Emlékét megőrizzük!

Jancsó Gábor


2009.05.17. 02:21

Kedves Jancsó Gábor!

Ha elküldöd a képeket a honlap e-mail címére csatolva (thankaroly1978@gmail.com), lehetőleg részletes kommentárral (milyen alkalomból, hol készültek a képek, kik láthatók rajta stb. akkor természetesen örömmel felteszem őket. Ha már feltetted másik webhelyre, akkor pedig annak a linkjét tehetjük ki ide, általában a legjobb képpel együtt.

Üdvözlettel:

V i z i _László, a blog szerkesztője


2009.05.16. 23:50

2009. május 15-én tartottuk 50 éves érettségi találkozónkat. Két tanárunk (Thuróczy Zsuzsa néni és Marosi Jóska) is megtisztelt jelenlétével. Szívesen feltenném a róluk készült fotót, ha tudnám, hogy hogyan kell. Ugyanis nem vagyok iWiW tag és így a honlap szerkesztője elérhetetlen számomra.

Jancsó Gábor


A Thanosok Fóruma topikon érkezett az iWiW Than Károly klubjába: ________________________________________

Kedves Klubtagok! Szomorú üzenetet kaptunk.

Feladás dátuma: február 17., 00:30

Magyari László [Laci,papa,édesem] (76)

Üzenet szövege:

Kedves Józsi! Ezúton szeretném tudatni, hogy férjem és tagotok Magyari László e hó 14.-én 18 órakor eltávozott az élők sorából. Megtiszteltetésnek veszem, ha megtartjátok tagnak, hisz Ő mindig Than-os marad!

Üdvözlettel:Magyari Lászlóné / Marika /
Cím: krimala@freemail.hu

___________________________________________ Válasz:

Feladás dátuma: február 17., 19:37

Kedves Marika!

A magam és a Thanosok nagy családja nevében fogadd őszinte együttérzésünket. Osztozunk fájdalmatokban.

Laci emlékét szeretettel és kegyelettel megőrizzük!

Tisztelettel: Csomor Józsi




From: Kiss Ágnes

February 07, 2009 1:37 AM To: 'Csomor József' Subject: RE: Vizizene

A csatos üvegek egy része máig megvan, most is vízmintákat tartunk benne, ugyanis tilos olyan edényben tartani, még felcímkézve is, amiben élelmiszer lehetne. Így egyszer az egyik gyakorlati vizsgán, mikor egy munkavédelmi szakember volt a kamarai képviselő, kiszúrta, hogy ásványvizes flakonokban tartjuk a vízmintákat, és közölte, hogy ez teljesen szabálytalan. Ekkor kerültek elő a raktár mélyéről az egykori csatosok. Mivel ma már ilyeneket nem árulnak, ezért nyugodtan tarthatjuk bennük a vízmintákat. J

Jó hétvégét!!!!!




2009.02.06. 20:48

Múlt heti víztisztítós, vízbevizsgálós levelezésünkről eszembe jutott, hogy annak idején többhetes program volt a Thanos laborgyakorlatok között a VÍZVIZSGÁLAT.

Először is mindenkinek be kellett vinnie a suliba egy másfél literes „csatosüveget”. Érdekes jellemzője az akkori viszonyoknak, hogy abban a műanyagflakon és tömeges előrepalackozás előtti korban ez senkinek nem okozott problémát. Az ilyen flaskák ugyanis bármelyik valamirevaló háztartás elengedhetetlen kellékei voltak, hiszen szinte minden cseppfolyós állagú anyagot, (sör, bor, tej, ecet, petróleum, málnaszörp, stb.) kimérve árusítottak. Fölegyencimkéztük „vignyettával”, kaptunk bele ismeretlen összetételű vizet, aztán hetekig vizsgálgattuk. Semmi ozmózis.

Jóhallású, zenészbeütésű osztálytársaink, élükön Turós Gyurival (most is zenész) hamar felfedezték, hogy ezek az üvegek más – más hangot adnak, a betöltött vízmennyiséggel pedig hangolhatók is. Bevizsgálás előtt simán, percek alatt kihozták belőlük, a boci, boci tarkát.

E-mailen küldte: Csomor Józsi




2009.01.02. 20:48

Ugye emlékeztek még a jó öreg Schelbach-csíkos bűrettára? Tüneményes egy darab, de felejthetetlenségét számunkra mégis inkább a sztöhiometria tárgyköre adta meg; amikor is egy teljes álló éven keresztül állandóan különböző mérőoldatokat kellett készítenünk, először négy-tizedes pontosságig bemérve az analitikai mérlegen, utána pedig még ráadásul faktorozni is-szintén négy tizedesvesszőnyi, azaz tízezred pontossággal. Ezen épületes tevékenység során az ily módon elkészített mérőoldatát használta mindenki sok-sok elvégzendő gyakorlathoz.

Bár ez szerintem felejthetetlen élményt nyújt egy a világ irányába nyitott és épp a legfogékonyabb korban levő diáknak,-aki mégis idő közben elfelejtette volna,annak felidézem: kis tölcséres nyakincában kiteljesedő végén felülről beöntötted a szintén saját magad által előállított, faktorozott mérőoldatod, majdan a titrálás műveletét elvégezve ml-eket jelentő kalibrált skáláján leolvastad az ún."fogyásodat", amivel tudtál aztán számolni egy keveset az elkövetkezendőkben.

Ez idáig rendben van. Az nem volt viszont rendben, hogy a Virág Karcsinak miért kellett mindig rejtélyes módon 2x,3x újra feltölteni az üvegalkalmatosságot, amikor már az egész osztály minden rajta kívül álló tagjánál létrejött 12;13;14 ml körüli fogyásokkal a hőn áhított átcsapási intervallum! Ezen jó Károlyunk is igen sokat tűnődött, miközben leadott gyakorlataira rengeteg karót gyűjtött be Joli nénitől és a félév után immáron a jó időjárással, de mégis vészterhesen közeledő év vége felé is újfent bukásra állt laborból!

De az Úristen mindenható és jóságos, ezért nem tudta tovább nézni Károlyunk szenvedését és egy laboros napon az ő elméjét megvilágítá!

"Ásít... szemeit dörzsölve körülnéz... Lát és sejt... sejtése pogány! Átlátta azonnal a dolog állását!" (Bár először ő sem akart hinni a szemének!)

A mi jó Ajler Lacink éppen - na, most nem ám az árulkodó színű jódot - hanem pipettából némi hígabb kénsavat adagolt a tízezred pontosságig kiszámított faktorú mérőoldathoz, ami így nem csoda, hogy Karesznak mindig némi késéssel hozta úgymond az átcsapási intervallumot... Ilyenkor eltűnődhet esetleg egy más szakmabeli; vajon létezik-e furfangosabb ember a vegyésznél?Amennyiben említett dolog egyáltalán belefér-e még a "furfang"-kategóriába...

Szilágyi József




2008.12.20. 22:50

Hello!

V_i_z_i__Laci kérdésére: Igen volt egy korábbi zenekarunk a Thanban, az 1964-68 as osztály három tagja alakította rögtön 64-ben. Dúlt a Beatles és Rolling Stones mánia. A banda főleg Beatlest játszott, még iskolai vagy osztálybulin is. Budapesti Diáknapokon 6. lett. A neve: Early Birds volt, a tagjai: Seres Ákos szóló, Czirkos Péter akkord Dávid András basszus és Dávid Gábor dob. Azután kb 3.-ban abbahagytuk, mert akkor erősíteni kellett az érettségi miatt, egyéb tantárgyakban, engem pedig majdnem kirúgtak az iskolából, szóval mindenki ment a maga útján tovább. üdv




Szilágyi József 2008.10.26. 13:49

Amilyen különbözőek voltunk egymástól, egy tekintetben viszont olyannyira azonosak: a laborgyakorlatokkal kivétel nélkül és állandó jelleggel mindig és mindenki el volt maradva két-hárommal; ami jobb esetben azt jelentette, hogy ahhoz a gyakorlathoz képest, amit éppen végzel, már a következő utánit kellett volna leadni kiértékelésre a laborfüzettel. Mindnyájan tudjátok nagyon jól, miről beszélek, ugyanis ebben a cipőben közösen és alaposan benne jártunk, stréberekkel, jó és rossz tanulóként egyaránt: a tempó,amit diktáltak nekünk, nem ismert pardont.

Úsztunk mindig a munkával, mint ahogy néha szó szerint úszott az asztalunk is. Milyen jó kis időtöltés volt mindezek közepette, mikor végre elkészült az ember egy gyakorlattal,leírván annak kivitelezését is, úgy lehetett csak a füzetet a Filó Ferinek leadni,hogy az egész dolog a 3as szabályos kis számításokon kívül a tüköroldalon még egyszer ki van számítva logaritmussal is! Csak,hogy nehogy véletlenül egy kicsit unatkozzál, meg persze gyakorlás céljából,hiszen az teszi a mestert.

Ekkor kerültek felszínre Csámpi, alias Molnár Tibi látnoki képességei.Vagy inkább Pataky-féle fejszámoló képességei,-aki látta és azonnal (a hasára ütve) köpte, kente-vágta a világ összes számának logaritmusát. A nagyszünetben. Darabját 2Ft.-ért. A hivatalos(v.Filó)leadás előtt így először ő szedte be tőlünk a nagy alakú francia-kockás füzeteket és jó pénzért kamuból a számításokat végiglogaritmálta, a négytizedes jegyű számok szinte kimeríthetetlen variációit ügyesen a füzeteinkbe ontva.

Legközelebb majd írok, hogy a nagy és állandó jellegű lemaradások, csúszásokkal való küzdelem közepette mi számított a legnagyobb szemétségnek - és ami már szinte tényleg tragikomikusan kegyetlen; a vegyész persze minden körülmények között vegy-ész, még ha az eszét épp nem is a legpozitívabb dolgokra használja. Bizony a másikkal való kicseszéshez is a kémiát hívtuk segítségül annak idején...


V_i_z_i__Laci László 2008.10.21. 21:06

Kedves Ica!

Előbbi megjegyzésedet beszúrtam a visszaemlékezésed megfelelő helyére. Köszi!

Laci



Futó Ilona 2008.10.21. 11:02

Kedves Thanosok! Kedves Laci!

Mivel mi a kollégiumban nem néztünk tévét, nagyon hasznos volt az orosz óra. Így nem kellett aggódnunk, hogy valamiről lemaradtunk.

Futó Ica



Csomor József, október 18., 20:33 | 84. Himnusz

Himnusz

A következő történet a múlt század hatvanas éveinek első felében kezdődött, és még nem ért véget.

Tanúja lehettem, amikor hosszú ideig kollégám, majd később főnököm, Frész Józsi (Ő a tanárok arcképcsarnokában is látható) a Csepeli Papírgyárban 1991-ben több évtized után találkozott régi tanárával, Velkey Feri bácsival. (3 évig ipari tanulóként, majd 4 évig az esti Than technikumban tanította). Az ilyenkor szokásos kölcsönös tiszteletkörök után elhangzott ott egy kérdés Feri bácsi részéről:

„És a HIMNUSZ - ra emlékszel e még???”

Mi kívülállók akkor ott csak néztünk, mint a moziban, de később kivilágosodott a kép. Ők emlékeztek, és felelevenült egy több évtizedes vita. Kiderült, hogy az esti technikumban akkor régen a kezdő, különböző évjáratú, különböző szakmájú, különböző végzettségű tanulókat Feri bácsi rövid úton úgy tesztelte le az első magyar órán, hogy leíratta velük nemzeti himnuszunk első versszakát. A „röpdolgozat” kiértékelésére a legközelebbi magyar órán került sor.

Hibátlan leírást nem talált. Egy hibát vétett Frész Józsi, aki a vers első sorát így írta:

„Isten áld meg a Magyart…..”

Ebből kerekedett a vita. Feri bácsi szerint a magyar helyesírás szabályai szerint itt felszólító mód esete forog fenn, ezért az „ÁLD” szó kettő „D"-vel írandó: ÁLDD”. Frész Józsi szerint viszont ez így nem jó, nem így mondjuk, nem így ejtjük, érzése szerint rossz a szabály, ő írta helyesen.

Feri bácsink (nekem nem volt ugyan tanárom, de megtisztelt mindmáig tartó barátságával) minden kötetlen találkozón huncut mosolyával a bajsza alatt hangoztatja a felszólító mód kettő „D"-jébe vetett hitét, Frész Józsi pedig (általában ugyan hangot adva kétkedésének) elfogadja a legfontosabb tételt, miszerint mindig a főnöknek (jelen esetben nagyra becsült tanárának) mindig igaza van.

A „vita ???” szerencsére mindmáig tart, mert találkozóinkon élőben elevenedhet fel, reméljük, hogy még nagyon sokáig. A tanúk még élnek.

Ennyi!

………..

Néhány évvel a történelmi újratalálkozás, és „újravita” után véletlenül rátaláltam a helyes megoldásra. Nem árulom el, és kérem, hogy ha valaki szintén rábukkan, ne hozza nyilvánosságra, mert akkor a sztori már nem lesz sztori. Ebben a nosztalgikus vitában nem az igazság a lényeg, hanem a máig tartó összetartó erő, az örök tanár – diák viszony, magyarul az emberi barátság.


Juhász György [Gyuri] (98) október 10., 09:09 | 76.

Tudom,hogy tele van a hócipőtök az "öregek"tanácsaival mint annak idején a miénk is tele volt,de azért írok egyet. Minden osztálytalálkozóra menjen el az élni és mozogni tudó ember.Mi 29-en végeztünk és sajnos már az elsőn 2 osztálytársunk neve előtt kereszt vlt. a 49 éves találkozón már 5 név előtt "díszelgett ez a somorú jel. Tudomásom szerint most 8 nál tartunk. A 49 évesen 17-en voltunk. jövőre lesz az 50 éves. nem tudom hogy akkor hányan leszünk,vagy lesznek.

Más,vidámabb dolog:

Volt egy nagyon fiatal és csinos fiz-kém tanárnőnk aki már akkor is az akkori fogalmak szerint merész -átmenet a midi és amini-közötti szoknyát hordott. beült a kémiai előadó katedrájához. Ekkor az osztály fiú tagjaink haloszthatatlan keresnivalója keletkezett a földön (radír,ceruza ,akármi) az órát zavartalanul megtartotta fegyelmezé megjegyzés nélkül.A következő órán röpdolgozat volt és asors kifürkészhetetlen játéka folytán minden fiú 1-est írt


Vi zi László |október 8., 00:07 | 75.

Utánanéztem. Persze a bakelit állandó jelzőjéről van szó. Szép szimmetrikus térhálót alkotnak a benzolgyűrűk. Erről viszont az jutott eszembe - hogy, noha kémiából elég jól álltam - egyszer figyelmetlenségből "feltaláltam" a nyolcszögletű benzolgyűrűt.

Ezzel az osztályban komoly népszerűségre tettem szert, mert azt az órát már nehéz lett volna a röhögés miatt feleltetésre felhasználni.


Juhász György [Gyuri] október 7., 06:29 | 73.

Füleki tanár úr kihívott a hőre keményedő bakelit gyártásáról, amit természetesen nem tudtam sok mással együtt. Ebből kifolyólag elkezdtem levezetni. Ő szó nélkül figyelt.

Mikor elfogyott a hely a kémiai előadó tábláján megkérdezte,hogy kész vagyok-e? igenlő válaszom után közölte,hogy ez egy merőben új eljárás,de amíg nem sikerül szabadalmaztatnom addig 1-es.


V_i_z_i__Laci László | október 3., 10:13 | 71.

Na jó. Ha szabad a gazda: Káliumpermanganát mérőoldatot kellett faktoroznunk, és ehhez mértük a kristályos oxálsavat a mérlegszobában. Lökött Sanyi barátom vegyszeres kanálon barátságosan felém nyújtotta, és mint ahogy a kisbabák etetésekor szokásos, aszongya, hogy: áááá. Mindig értettem a viccet, ezért mondom neki, hogy: ááá.

Qrvára meglepődtem amikor tényleg beadta. Persze rögtön a csaphoz szaladtam, kiköptem, meg szájöblítés. Szerintem nem nyeltem belőle semennyit, de nem mertem kockáztatni, mert tudtam, hogy kétkeresztes.

Azóta tudom, hogy nem lett volna semmi baj. Senkinek sem kellett volna szólni, és akkor nincs semmi.


Varga Anikó Judit [Botsáska ...| október 3., 08:57 | 70.

Akkó nem tom. megitta


V_i_z_i__Laci László | október 2., 23:03 | 69.

Hűha! Látom a szakmában rendesen otthon vagy, én már persze a kirúgás miatt sem ennyire, de senkinek sem okoztam kárt. A dolog a mérlegszobában történt, ugyanis titráláshoz kellett mérőoldatot készíteni.

Egyébként jól közelíted a dolgot, de még a világ igazságtalanságát is bele kell kalkulálni.


Varga Anikó Judit [Botsáska ... Link | Válasz erre | október 2., 22:02 | 68.

Nos:

Oxalát: C2H2O4 Dicián hidrolízisével állítható elő. Na+ CO2 in 360 Cfok= Na-oxalát

Maró hatású (szem,bőr,plusz belélegezve nyilvánvalóan tüdővizenyőt meg egyéb károsodást okoz)

Kórház: vki nyilván összekontaktolt vele.

Levont következtetés: leöntöttél valakit vele véletlenül.

Jobb tipp?


Varga Anikó Judit [Botsáska ...| október 2., 14:43 | 66.

nem is direkt gondoltam. majd tippelek este,most megyek.


V_i_z_i__Laci László Link | Válasz erre | október 2., 14:27 | 65.

Két kulcsszó: oxálsav, kórház


V_i_z_i__Laci László Link | Válasz erre | október 2., 14:06 | 64.

Hideg, hideg.

Mint közismert nem vagyok agressziv típus.

Valami viccesebb. Így szimplán nem találjátok ki, próbáljátok barkochbaszerűen.


Varga Anikó Judit [Botsáska ... Link | Válasz erre | október 2., 12:53 | 63. Felrobbantottad a másodikon a labort. Jó tipp? Üzenet törléseFelhasználó kitiltása Vi zi László Link | Válasz erre | október 2., 10:44 | 62. Esetleg visszakanyarodhatnánk a nosztalgiához, és tippelhetnétek rá, miért rúgtak ki annak idején. Puskázni persze nem ér. Üzenet törlése Juhász György: Volt egy tantárgyunk amiről ti talán nem is hallottatok: Munkaegészségtan Tanitotta Szőke Mária . Idézek ahogy kezdte az órát:"osztály kérem büdös van" "osztály kérem fiú tornacipő szagot érzek" Béres tanárnő biztosan emlékszik rá Üdvözlettel Gyuri ____________________ V_i_z_i__Laci László: Bizony még nálunk is volt ilyen tárgy, bár a neve lehet, hogy Munkavédelem volt már. Egy tanórára emlékszem, amikor beugróként Zénó bácsi tartotta meg, és meglepődtem, milyen felkészült biológiából. Az az óra kimondottan érdekes volt, a vérkeringés témakörében. Zénó bácsi előadásának érdekességét az is bizonyítja, hogy a többi órával kapcsolatban még arra sem emlékszem, ki tartotta. V_i_z_i__Laci Üzenet törlése Vi zi László Link | Válasz erre | szeptember 27., 13:57 | 33. Mészárosné Vágvölgyi Kriszti: Szia! A Lombik, (amit feltettél a blogra) Link: http://than-nosztalgia.blogspot.com/ jó kis újság volt,mindig ráraboltunk a suliban.Egyébként anno én voltam az iskolarádió vezetője, én csináltam minden ünnepet,ünnepséget, és az osztálybulikat. Párhuzam volt néha a suliújság szerkesztése és az aktuális rádióműsorok között.Sajna egy példányom sincs belőle. Egyébként akkor jó közösségi élet volt suliban. Üdv;Krisz ______________________ V_i_z_i__Laci László: Kedves Krisz! Bizony, klasz volt! Ha ilyen közösségi voltál, nézz jól körül, hátha akadna még valami, egykori műsorvázlat, jegyzet, firka stb. Remélem nem ellenzed, hogy válaszodat kitegyem a Nosztalgiablogra. Szerettettel: V_i_z_i__Laci ___________ Mészárosné Vágvölgyi Kriszti: OK! Nem ellenzem. Köszke. Görögországban találkoztam egy lánnyal,(most már egy kisfiú boldog anyukája és kinn él,) aki volt thanos és együtt kézilabdáztunk. Ő ismert meg egy piacon. Szégyelltem magam, de nem ismertem meg. Ő közölte velem, hogy engem az egész suli ismert, engem nem lehet nem felismerni. Jólesett. Jó érzés, hogy több emberkével beszéltem vagy találkoztam a suliból, akik megjegyezték hogy engem mindenki ismert, csak így utólag nagyképűnek tűnhetek. Pedig egyszerűen csak a mai napig a zene a hobbim. Szeretem ha az emberek jól érzik magukat a társaságomban. Ezért mindent megteszek, hogy ne tudjanak olyan muzsikát kérni ami ne legyen meg. Ugye anno még működött a KISZ szervezésében a Bimbó úton a rádiós-újságró iskola. Erre jártunk ketten a a suliból az egyik osztálytársammal, ma ő újságíró és tanít is. Majd még írok ha eszembe jut valami.Addig is kellemes hétvégét kívánok. Üdvözöllek; Krisz ___________ Mészárosné Vágvölgyi Kriszti: Szia! Eljutottam arra az oldalra, ahol az irományaid vannak.Hát biza én is ugyanígy írogattam. Ezekszerint nem csak én voltam ilyen kattant. Még suli után is hosszú évekig írtam minden alkalommal ha valami ért.Gratula ; Krisz Üzenet törléseFelhasználó kitiltása Vi zi László Link | Válasz erre | szeptember 26., 11:33 | 30. Helyesbítek: Verdi: Rigoletto c. operájában szerepel az "asszony ingatag" kezdetű ária. Üzenet törlése Vi zi László Link | Válasz erre | szeptember 26., 08:53 | 29. Bizet Carmen c. operájából volt a dallam. (Az asszony ingatag) A lakmusz ingatag, Nem tudni hol csap át, Az átcsapási szín ugyebár életbevágó volt titrálásnál. Sajnos ennek a dalnak a folytatására nem emlékszem. Továbbá emlékeztetlek benneteket még egy vegyésznótára, amit az "Éjjel az omnibusz tetején" dallamára kell énekelni: Kekulé Éjjel az omnibusz tetején, Utazott Kekulé, és álmodott. Ott is a benzolnak képletén, A hat szén helyzetén gondolkodott. Álmában hat kis egymás farkát kergette, S felkiáltott Kekulé meglepetve: Lám itt a benzolnak képlete, A hat szén helyzete, mit keresek. V_i_z_i__Laci Üzenet törlése Vi zi László Link | Válasz erre | szeptember 26., 02:55 | 26. Kedves Márti! A topik még friss, reméljük előbb-utóbb sűrűsödnek az üzenetek. Szeretettel várjuk emlékeidet, élményeidet. Üzenet törlése Sziasztok! Most miért van ilyen nagy csend? Hova tünt Mindenki? Üzenet törléseFelhasználó kitiltása Vi zi László Link | Válasz erre | szeptember 25., 13:00 | 22. 20: Kedves Márta! Nemigen értem a hozzászólásodat, mert nem emlékszem rá, hogy valamit fikciónak neveztem volna. Természetes, hogy egyetlen szavadban sem kételkedtem soha. Eleinte tartottam magam ahhoz, hogy csak azokat jelölöm vissza, akikkel volt konkrét, közös élményem (ezek is elég sokan vannak), utóbb beletörődtem abba, hogy mindenkit visszajelölök, különben megsértődnek. Ezt meg nem szeretném. Igaz, hogy így viszont az ismerettségeim egy része fiktív, bár ezen viszonylag könnyű segíteni, mert megismerkedünk. Mellesleg azért elég sok időt töltöttem a Thanban, mire én távoztam, már kb. nyolc fő "elfogyott" az osztályból. Szeretettel: V_i_z_i__Laci Üzenet törlése ElőzményKenessey Márta Zsuzsanna [Má... szeptember 25., 11:21 Vi zi László Link | Válasz erre | szeptember 25., 12:53 | 21. 1972. III.16.kémia, Pleplár TANÁR ÚR " Hogyan lehet előállítani fehérjét? Mesterségesen nem lehet, igy azt természetes uton állítják elő" Néhai Egyed Pistánk szeptember 25., 12:00 Donátné Herczeg Ibolya [Cözi] (655) Üzenek 1971. Magyar dolgozat Kiss Kati néni: "A rokokó,az tartalom nélküli mondanivaló..." Török Imrus szeptember 25., 11:58 Donátné Herczeg Ibolya [Cözi] (655) Üzenek 1971.dec. Magyar óra, Kiss Kati néni "Bánk szereti népét, látja, hogy milyen rossz sorban él, és ezt még tetézi, hogy Melindához őszinte szerelem fűzi..."Regőczi Jóska szeptember 25., 11:56 Donátné Herczeg Ibolya [Cözi] (655) Üzenek 1971.nov. 24.Magyar ,Kiss Kati néni "Sok ember látta a bajokat, de ezek csak nézték.."Jernei Rudika ""Csokonai apja borbélylegény volt, 1773.-ban született szülővárosában, kiment legációba, halotti beszédét egy grófnőn mondta....." Jernei rudika "Kölcsey megpróbált ebből az országot érintő kátyúból kikászálódni..."Kerényi Peti " A végvári élet olyan, mint az üzemi gyakorlat..." Herczeg szeptember 25., 11:53 Donátné Herczeg Ibolya [Cözi] (655) Üzenek 1971.okt..5. történelem, Velkey Tanár urral:"Itália politikai helyzete erősen széttagolt..."László Jutka szeptember 25., 11:48 Üzenet törlése Kenessey Márta Zsuzsanna [Má... Link | Válasz erre | szeptember 25., 11:21 | 20. Tudod, V_i_z_i__Laci mikor -en bejelőltelek, visszaírtál, hogy nem tudod ki vagyok. Ilyen persze van, de tudom, hogy talán Te töltötted a legkevesebb időt a Than-ban, elmondom, hogy volt Bőr-tagozat. Az iskola létszámának az egyharmadát jelentette. Az én Of.-m 1-2.-ban a Rozgonyiné volt, 3. osztálytól a Pleplár Gábor. Tehát nem fikció. Üzenet törléseFelhasználó kitiltása Vi zi László Link | Válasz erre | szeptember 24., 08:11 | 19. Juhász György [Gyuri] (96) Üzenek Sziasztok Thanosok! Emlékeztek még az Ubulra/ Illés Béla mérnök tanár/ mondta Szibériában / ott volt tudni illik hadifogoly/ minden normális ember megfagyott de én nem!!! 1959-ben végzett évfolyamból a Kefe / Hernádi Sanyi/ szeptember 23., 13:51 Jüsztl Zsófia [Zsaca] (796) Üzenek Remélem, még emlékeztek erre a mondatra. "Köszönöm szívesnek látszó érdeklQdését, csndes egyhangúságban telnek napjaim." Ezt Zénó bácsi válaszolta a kérdéseinkre. SQt: minden dec. 6-án kaptunk a botjával egy kis seggre pacsit ként. szeptember 23., 10:49 Farkas Mihály Károly (15) Üzenek Kedves Thanosok! Én büszke vagyok arra,hogy Zénó bácsi főstricinek nevezett és néha elthángált a botjával. Szeretettel :Farkas Mihály/1980 textil szak/ szeptember 21., 14:23 Üzenet törlése Juhász György [Gyuri] Link | Válasz erre | szeptember 23., 14:00 | 18. Zénó bácsi "számtan torna nehéz tantárgy,mert legalább 15-ig kell tudni számolni. Ez a szimpatikus és jól fésült gyakorlat előre kezdve rajta" Üzenet törléseFelhasználó kitiltása Jüsztl Zsófia [Zsaca] Link | Válasz erre | szeptember 23., 10:55 | 17. Megírtam az üzenQfalra Zénó bácsi egyik legédesebb válaszát. De azért még egyszer. "Köszönöm szívesnek látszó érdeklQdését, csendes egíhangúságban telnek napjaim." Üzenet törléseFelhasználó kitiltása Vi zi László Link | Válasz erre | szeptember 20., 18:17 | 16. V_i_z_i__Laci Tiszta állatkert! Osztálykirándulás első év vége felé. Zirc, Csesznek (ahol Nyári Éva lakott), és Veszprém. A kocsmán kívül a veszprémi állatkert (Veszprémi Állatkert) is nagyon érdekes volt. Azok a lökött fiúk felcukkoltak, hogy nem merek bemenni az kölyökhöz. Amilyen hülye voltam, bementem, mert a még hülyébb állatgondozó beengedett. (Utólagos beszúrás: Hoppá! Eszembe jutott, hogy Olga és egy-két lány is csatlakozott a cukkolókhoz, ez adta a végső löketet az elhatározáshoz.) Szerencsére az kölyök félős volt, és nem lett baj a dologból. Bár így visszaemlékezve a frász kerülget, mert azért olyan megtermett komondor méretű volt, vagy 70 kilós, velem egy súlycsoportban. De én sem karmolni, sem harapni nem tudtam volna szakszerűen. Éjszaka,ki tudja már hol, de valami ifjúsági szállodában virrasztottunk, mint jó keresztényekhez illik. Viszont nem imádkoztunk. A hangulatvilágítást a mi szobánkban speciel egy olvasólámpára húzott piros bugyi szolgáltatta , amit az hiszem egyik fiú kunyizott egy lánytól. A piálás (és egyebek) zavartalanul folyt, mert valahol a tanarak is átmentek tinibe, így kevés figyelmet szenteltek ránk. Keresztkérdés: Kinél vannak a fotók? Mert hogy készült egy csomó, az erősen rémlik! V. Laci Üzenet törlése Nagyné Gődér Judit [Judit] Link | Válasz erre | szeptember 17., 20:42 | 15. 14: Keves Zsuzsanna! Nagyon boldoggá teszel vele! KÖSZÖNÖM ! Email-cimem bubutena@citromail.hu üdv Judit Üzenet törléseFelhasználó kitiltása ElőzménySzemere (Jelinek) Zsuzsanna szeptember 17., 14:10 Szemere (Jelinek) Zsuzsanna Link | Válasz erre | szeptember 17., 14:10 | 14. 10: Kedves Judit! Természetesen meglátogattam az oldalatokat, és nagyon tetszik! Most ugyan elutazok két hétre, de utána megpróbálom megkeresni a régi képeket, és bemutatom Pleplár tanár úr (nekem csak Plepi)diák-arcát. Szemere (Jelinek) Zsuzsanna Üzenet törléseFelhasználó kitiltása ElőzményNagyné Gődér Judit [Judit] szeptember 15., 11:42 Vi zi László Link | Válasz erre | szeptember 15., 15:00 | 13. 9: Kedves Zsuzsa! Természetesen más érzés Pleplár tanár úr osztálytársának, vagy diákjának lenni, de nekem úgy tűnik, mindkettő nagyon szívmelengető érzés! V_i_z_i__Laci Üzenet törlése ElőzménySzemere (Jelinek) Zsuzsanna szeptember 15., 10:27 Vi zi László Link | Válasz erre | szeptember 15., 14:58 | 12. 8: Köszönjük Balázs! Két képet már leszedtem, megy a tanári arcképcsarnokba. Csak így tovább! V_i_z_i__Laci Üzenet törlése ElőzményJuhász Balázs [bazsi, sdd-] szeptember 14., 17:29 Vi zi László Link | Válasz erre | szeptember 15., 14:56 | 11. 7: Kedves Ágnes! Feltétlenül készítsetek sok jó fényképet, ha tanárokat is sikerül meghívnotok, őket se hagyjátok le a képekről! A rólatok szóló képek mennek topikunk blogjára, a tanároké pedig a tanári arcképcsarnokba. A szervezéssel kapcsolatos ügyek egy részében itt, a topikon is üzengethettek egymásnak! Üdv: V_i_z_i__Laci Laci Üzenet törlése ElőzményHargitainé Róna Ágnes [Ági,Á... szeptember 14., 06:56 Nagyné Gődér Judit [Judit] Link | Válasz erre | szeptember 15., 11:42 | 10. Kedves Zsuzsanna! Nagyon köszönjük ezeket a kedves szavakat, feltettem a blog-oldalunkra.Én a 77-ben érettségizett osztály lapját igyekszem megtölteni emlékekkel.Ha még lesz pár perc ráérő időd, látogass meg minket ott is! http://than1977.blogspot.com/ Üdv Nagyné Gődér Judit Üzenet törléseFelhasználó kitiltása Szemere (Jelinek) Zsuzsanna Link | Válasz erre | szeptember 15., 10:27 | 9. Sziasztok volt Thánosok! Pár perc ráérő időmben tévedtem ide, 1965-ben érettségiztem nappalin Jelinek Zsuzsanna néven.(Rögtön regisztráltam is.) Nekem osztálytársam volt Pleplár Gábor, könnyeket csaltatok a szemembe ezzel a sok széppel-jóval, amit olvastam Róla, hiszen én egész másként ismerem, más az osztálytársi és már a tanár-diák viszony. Remélem megkapja a megtisztelő címet! Szemere (Jelinek) Zsuzsa Üzenet törléseFelhasználó kitiltása Juhász Balázs [bazsi, sdd-] Link | Válasz erre | szeptember 14., 17:29 | 8. sziasztok, a nosztalgai jegyében 1-2 tavalyi fotó Béres Marika néniről, Vén Gyurkáról és Velkei tanár úrról: http://picasaweb.google.com/gigasdd/Than07#5132238206429253522 Üzenet törléseFelhasználó kitiltása Hargitainé Róna Ágnes [Ági,Á... Link | Válasz erre | szeptember 14., 06:56 | 7. Sziasztok Than-osok! Én 58-ban érettségiztem!Októberben tartjuk az 50.találkozónkat.Majd beszámolok róla.Üdv minden fiatalabb és kortársamnak.Róna Ági Üzenet törléseFelhasználó kitiltása Vi zi László Link | Válasz erre | szeptember 12., 06:55 | 6. Szilvás Zoltán a következő levelet intézte az iskola igazgatójához (link): http://docs.google.com/View?docid=d54sz28_4959sqdjgh Ehhez én még elmondanám a továbbiakat: Különös kérdés, hogy jogom van-e "beleszólni". Ugyanis nemcsak, hogy nem vagyok aktív diák, de ráadásul még annak idején ki is rúgtak. Ha valakit mégis érdekelne, a következőkkel egészíteném ki Zoli levelét: Pleplár tanár úr rengeteget tett a közösségért, a sportért, a művészetért és főleg értünk, a diákokért, mindezeket még kirúgásom után, "kintről" is érzékeltem, amikor a - talán Mókus utcában lévő - művelődési házban megtekintettem egy általa rendezett előadást, amely nagy hatással volt rám. Van azonban valami, ami személy szerint bennem ennél is mélyebb nyomot hagyott. Másodikban egy szokásosnál bonyolultabb csigasor-rendszerrel kapcsolatban vitába keveredtem vele. Fizikából - legalábbis jegyeim szerint - legfeljebb közepesnek számítottam. Először is hajlandó volt velem vitatkozni, amit az előmenetelem alapján már önmagában nagyra tartok. A lényeg, hogy a vita végén nemcsak igazat adott nekem, hanem beírta - abban az évben talán egyetlen - ötösömet a naplóba. Ez a tette előttem összes egyéb érdemeit is felülmúlja. Talán ezt is el kéne juttatni az illetékesekhez. V_i_z_i__Laci Üzenet törlése Vi zi László Link | Válasz erre | szeptember 11., 09:31 | 5. Ve feledd, hogy a képek és történetek a témaleírás alatt található http://than-nosztalgia.blogspot.com/ linkre kattintva érhetők el az internetes oldalon! Küldjétek, küldjétek a képeket és történeteket! Üzenet törlése Vi zi László Link | Válasz erre | szeptember 9., 21:36 | 4. CSEH MARIKA: Ezt is megúsztam A 0-ik óránk torna volt és olyankor a Csasziba szoktunk menni. Én a kismedencében kezdtem, mivel nemigen tudtam úszni, és csak akkor éreztem magam biztonságban, ha bármikor le tudtam tenni a lábam. Mikor a tanárnő látta, hogy hiba nélkül átúszom a medencét, könyörtelenül átparancsolt a nagyba, nem lehetett ellenvetésem. Remegő lábakkal átmentem tehát az osztályhoz a nagymedencébe. Kapaszkodtunk a falnál, és az volt a feladat, hogy elrúgjuk magunkat az első csörlőig. Ez még rendben is volt, hiba nélkül teljesítettem, de amikor belekapaszkodtam a csörlőbe, és éreztem annak lengését, nem volt biztos fogódzkodóm, beindult a pánik. Onnan vissza kellett volna siklanunk a falhoz, na, ezt én nem tudtam végrehajtani, úgy kellett a társaimnak kézen fogva engem visszavezetni. Másik alkalommal nagy levegővétellel le kellett süllyednünk a medence aljára, és néhány pillanat múlva visszajönni a felszínre. Ez tökéletesen sikerült, nagyon boldog voltam, hogy én most ott állok a medence alján, hosszú-hosszú ideig, felettem a víz. Úgy, hogy egyszer csak azt éreztem, hogy kezek nyúlnak értem, és felhúznak a levegőre. Az osztály és a tanárnő nem értette, mi történt velem. Esetleg meg akarok fulladni? Pedig én csak élveztem a helyzetet. Lehet, hogy megdöntöttem „az egy levegővétellel a víz alatt tartózkodás” világcsúcsát?? Ma is előttem van drága kis Sziszi barátnőm aggódó arcocskája! A nyitott medencébe is kimentünk, az is szuper volt, télen, hóesésben, a vízben! Emlékszem, ott nagyon élveztem a halacskázást, ketten összekulcsolták a kezüket, a harmadik – én – pedig a másik két kezüket fogva, elrugaszkodtam és az összefont markukon átsiklottam. Emlékszem arra is, hogy Zénó bácsi vezényletével milyen sokszor körbefutottuk az iskolát, vagy a Margitszigetet. Üzenet törlése Vi zi László Link | Válasz erre | szeptember 9., 21:34 | 3. Cseh Marika: Tor-túra Egyszer Egerbe mentünk osztálykirándulásra. Meg szerettük volna nézni a kazamatákat, tanakodtunk, hogy merre kell menni. Én büszkén az osztály elé álltam: - Kövessetek! Tettem pár lépést, a bokám váratlanul kifordult (abban az időben sűrűn művelte), és máris leérkeztem a két-három kis lépcsőn. Akkor összeszedtetek, de nem riadtam vissza a feladattól, bicegve mutattam az utat. Leérkeztünk a kazamatákba, amin én is végig akartam menni, egyre dagadó bokám ellenére. Farmati Erikába kapaszkodva sikerült teljesítenem a feladatot, de utána elhatároztuk, hogy lemegyünk a buszhoz, ott várjuk be az osztályt, mert már nagyon fájt a bokám. Elérkeztünk a vár egyik éppen néptelen részére, amikor is az egyik orom mögül hirtelen elénk lépett egy szorgos kézimunkáját végző mutogatós bácsi. Erikával rá, aztán egymásra néztünk és felvettük a nyúlcipőket. A fal mögött rejtőzködő kiabált utánunk, sajnálkozását fejezte ki, hogy nem érdeklődünk tette iránt, mi pedig futottunk. Én nem éreztem a fájdalmat bokámban, sosem futottam még ilyen gyorsan, kár, hogy Zénó bácsi nem látta! Üzenet törlése Vi zi László Link | Válasz erre | szeptember 9., 21:30 | 2. Az előbbi (lentebbi) Folytatása Másnap, kora reggel indultunk Csaba után Balatonszemesre. Az éjszaka feldolgozott alkoholt gondosan töltögettük utána. Kaposváron ismét átszállás, resti stb., de most szerencsére nem kellett olyan sokat várni, így dél tájban már Balatonszemesen voltunk. Megtaláltuk a megfelelő bungalós tábort, ahol kérésünkre előkerítették Csabát. Kijött a bejárathoz. Egy-két napja lehetett csak a táborban, rákvörösre égett a háta. Eszünkbe jutott előző este tett fogadalmunk, és leégett hátát barátságosan megveregettük, aminek iszonyú üvöltés lett a vége. Miután szadista hajlamainkat kellőképpen kiéltük, kiderült, hogy aznap valami kötött programja van, így nem tudtunk együtt szórakozni. Megbeszéltük, hogy este találkozunk. A délutánt részben a Balatonparton, részben a kocsmában töltöttük, ahol - akkoriban még ritkaságnak számító – zenegép volt, olyan, amelyik a 33-as fordulatú mikrobarázdás lemezeket egy kar segítségével teszi fel a beépített lemezjátszóra. Itt folyamatosan végighallgattuk elsősorban Ivor kedvenc számait, konkrétan emlékszem az Omegától a Fegyverkovács unokájára, aminek akkoriban a szövegét is nagyon színvonalasnak tartottam. Ma már kevésbé, de azért elég jó szám. Este megint találkoztunk Csabával, de csak annyi derült ki, hogy Ivort be tudja csempészni a táborba valaki más nevén, így végül Hodival kettesben maradtunk. Mi a fenét csináljunk? Annyi pénzünk persze nem volt, hogy szállodára gondoljunk. Kitaláltuk, hogy fiatalember szabad ég alatt is kibír egy éjszakát, ezért egy arra alkalmasnak látszó helyen leheveredtünk egy bokor alá, és kb. éjjel 11 óráig el-elszunyókáltunk, kivéve, amikor a szúnyogok miatt csapkodtunk, mint a bolondok. No de csak afféle nyári dzseki volt a legmelegebb ruhánk, ezért éjfél körül már hallottuk, ahogy a másiknak összekoccan a foga. Piszok hideg tud lenni egy nyári éjszaka a Balatonparton. Óvatos próbálkozások kezdődtek mindkét részről, hogy hát ugye nem vagyunk homokosok, de talán mégis jobb lenne kicsit összébb bújni. Miután kölcsönösen tisztáztuk ezt a kérdést, kénytelenek voltunk így tenni. De ez is csak ideig-óráig segített. Kb. éjjel kettőre úgy összefagytunk, hogy nem bírtuk tovább cérnával és elindultunk a vasútállomásra. Gondolatban elbúcsúztunk Csabáéktól, és úgy döntöttünk, nekünk ebből a nyaralásból ennyi elég, talán még egy kicsit sok is. Szerencsére én addig alig költöttem, ezért maradt elég pénzünk első osztályú kupéra, ahol csupán ketten voltunk, és kényelmesen lefeküdhettünk. Mire 6 óra körül megérkeztünk a Délibe, már ki is aludtuk magunkat. Üzenet törlése Vi zi László Link | Válasz erre | szeptember 9., 21:23 | 1. V_i_z_i__Laci: Csövesek a Balatonnál 1975-ben, tanév végén, Hodor, Tafferner és jómagam megegyeztünk Szalay Csabával, hogy a nyár folyamán, előre megbeszélt időpontban meglátogatjuk lakóhelyén (Nagyatádon) némi ökörködés és nyári bulizás céljából. A szakmai gyakorlat elvégzése után mi hárman, a megbeszélt napon, a Déli pályaudvaron találkoztunk. Első dolgunk volt pénzügyi mérleget vonni, hogy ki mennyit hozott otthonról. Tafferner több ezer forintot, Hodor is bizonyosan többet ezernél, no de én csak ötszázat, és még azt is hittem, sokat hoztam. Ekkora útra egyedül még előtte nem indultam. Hozzá kell azonban tenni, hogy a vonatjegy Kaposvárig olyan 30 Ft körül volt, egy üveg sör 5-6 Ft, a nyolc forintos már valami nyugati, márkás termék lehetett. Ezek után Hodiék úgy döntöttek, hogy karitatív támogatásra szorulok, és rengeteg kiadásba nem is engedtek beszállni, a sörömet és a pálinkámat viszont stabilan biztosították Nagyatádig. Viszont volt egy borzasztó hobbijuk. Kártyáztak a vonaton. Ha van játék, amit ki nem állok, az a kártyázás, de akkoriban még demokrácia volt, így alkalmazkodnom kellett a többséghez. Két játékot, a makaót és a huszonegyet ott, sebtében tanultam meg, noha nagyon untam. De mit meg nem tesz az ember a barátaiért! Ők ebből mitsem észleltek. Sikerült önálló fülkét kifognunk, az út nagy részén hármasban voltunk, és Hodival kedvünkre telefüstölhettük a kupét. Ugyanis az Ivor nem dohányzott. Ezt kompenzálandó viszont igen sokat ivott. Kaposváron várni kellett a csatlakozásra, ezért először alaposan végigmustráltuk a peronon ácsorgó formás csajokat. Részletes kiértékelést tartottunk a keblekről, popókról és hasonlókról, majd – mivel ennél kézzelfoghatóbb élmény nem került közvetlen kilátásba – betértünk a restibe, hogy pótoljuk a melegben elpárolgott alkoholmennyiséget. A Hodiék megint fizettek nekem. Isten tartsa meg a szokásukat! A restiben persze ott volt az elmaradhatatlan flipper játékgép, ami akkoriban kétforintossal működött, szóval anyagilag szolid szórakozásnak volt mondható. Ennek nagyon örültem, mert sokkal jobban szerettem, mint a kártyázást. A sulival szembeni kocsmában kellő jártasságot szereztem a flipperezésben. Erre mondják, hogy nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk. Sajnos a csatlakozás már igen késő délután indult Nagyatád felé. Folytatódott a kártyázás, az ivászat, de itt már némi bóbiskolás is napirendre került, mert az elfogyasztott piamennyiség javakorabeli férfiaknak is becsületére vált volna. Hát, olyan fél tizenegy tájban futott be a vonat Nagyatádra. A cím ugyan a zsebünkben volt, de hogy tájékozódhatnánk egy tök’ idegen városban? Ahogy lekászálódtunk csomagjainkkal, mindjárt az állomás előtt összefutottunk egy huligánbandával. Szóval pont olyan fiatal srácokkal, mint amilyenek mi is voltunk. Nekik boruk volt, nekünk meg maradt még egy kis pálinkánk, ezért az akkori protokoll szerint kb. 5 perc alatt puszi pajtások lettünk, ők pedig személyesen vezettek el minket a megfelelő címre. Úgy fél tizenkettő tájban barátságosan becsengettünk a mit sem sejtő Szalay család békés hajlékába. A családfő hatalmasan meglepődött érkezésünkön, majd kedélyesen közölte, hogy Csaba bizony a Balatonnál nyaral. Hát mintha egy vödör vízzel öntöttek volna nyakon. Így még palira minket nem vettek. Hiszen dátum szerint le volt beszélve, hogy érkezünk. No, mindegy, ha már így alakult, azért szállást kaptunk, amire már csak a megfelelő kijózanodás végett is szükségünk volt. Azért még elalvás előtt megtárgyaltuk, hogy másnap a Csabán mely középkori büntetési módozatot próbáljuk ki, szíjat hasítunk-e a hátából, vagy egyszerűen csak elevenen megnyúzzuk. Másnap, kora reggel indultunk Csaba után Balatonszemesre. Az éjszaka feldolgozott alkoholt gondosan töltögettük utána. Kaposváron ismét átszállás, resti stb., de most szerencsére nem kellett olyan sokat várni, így dél tájban már Balatonszemesen voltunk. Megtaláltuk a megfelelő bungalós tábort, ahol kérésünkre előkerítették Csabát. Kijött a bejárat Üzenet törlése _____________________________________

Témák



Egymás keresése, érettségi találkozók, megszervezése, thanos vonatkozású fényképek gyűjtése és közzététele, régi történetek.

Élménybeszámolók és képek az érettségi találkozókról.

Ki, mit tud külföldre szakadt, magas pozícióba jutott, kitüntetett stb. iskolatársakról.

Felfedezés, technológia stb. ami egy iskolatárshoz kötődik.

Emlékek az iskolai évekből, akkori bulik, sportversenyek, táborozások,
szakmai gyakorlatok.

Régi fényképek, iskolaújságok, diáklevelezések, ill. emlékérmek, kupák, oklevelek, emléktárgyak osztálytalálkozók stb. fényképeinek gyűjtése.

A topikban megírt témák erre az oldalra kerülnek fel, és itt időrendi (ill. inkább osztályonkénti) sorrendbe teszem őket. ide kerülnek a fent említett fényképek, fénymásolatok is, ezért kérem mindenki adja meg pontosan vagy kb. hogy a küldött (digitális!) kép melyik évből származik, ki(k) szerepel(nek) rajta, hol készült. Ennél bővebb leírás, vagy kapcsolódó történet is kívánatos.

SZABÁLYOK: Ide kifejezetten hosszú bejegyzések illenek elsősorban, de a rövidek is érdekesek lehetnek. A hangvétel általában vidám, vicces, de a megható, vagy szomorú emlékeknek is itt a helyük.

Trágár szó, ha a lényeg (poén) megértéséhez feltétlenül szükséges, általában csonkított formában kerülhet a szövegbe, ill beírás előtt kérném az egyeztetést.

Ezen a blogon semmiféle vitának, egymás kritizálásának vagy gúnyolásának helye nincs.

(Az adathelyesbítés nem vita, sőt, kifejezetten megkérek mindenkit, ha téves évszámot, nevet vagy más adatot talál, feltétlenül jelezze.)

Mi a valódi cél?



Ezek a kedves emlékek valójában osztályonként értelmezhetők. Ha egy-egy osztálynak összegyűlik annyi anyaga, hogy elegendő egy önálló internetes oldalhoz, azt az oldalt létre kell hozni. Példa erre az 1973-77-es, a 74-78-as és a 75-79-es textiles, nappalis osztályok internetes oldala. Linkek:

a '77-es osztály
a '78-as osztály
a '79-es osztály

Minden oldal linkkapcsolatban lenne az összes többivel, és talán megcélozhatnánk egy Guiness rekordot, mint a legnagyobb, egy középiskolával kapcsolatos internetes kapcsolatrendszer. Persze ehhez még évek kellenek! Az oldalak beindításához az üzenőfalon lehet segítséget kérni.


Thanosok az NDK-ban

Thanosok az NDK-ban
Még az érettségi évében (1979) Molnár Tibi és Szilágyi Jóska (textil szakosok) már NDK-ban kana-
lazzák a gulyáslevest, háttal Porubszky Gyuri látható. Premnitz Chemiefaserwerk, Vegyiszálgyár.

(Beküldte: Szilágyi Józsi.)




1955-1959 textil-papír szak, nappali

1955-1959 textil-papír szak, nappali

50. éves érettségi találkozó 2009. május 15.

Az 1959-ben textil - papír szakon végzett osztály 50. éves érettségi találkozóját az iskola IV. emeletének egyik osztálytermében tartottuk, ahol hajdanán (1955-ben) elkezdtük tanulmányainkat a technikumban. A huszonkilenc érettségiző osztálytársunkból öten már nem lehettek velünk, három társunknak nem sikerült nyomára jutnunk, hatan betegség vagy egyéb okból nem jöttek el, így végül tizenöten emlékeztünk vissza az ötven évvel ezelőtt történtekre. Nagy örömünkre tanáraink közül Thuróczy Zsuzsa néni és Marosi József is el tudott jönni. Magdi nénire (Dr. Fehér Dezsőné) is számítottunk, de egészségi állapota nem tette lehetővé, hogy eljöjjön. Az osztálynak küldött kedves levelét Győrfi Károly, az érettségi találkozó főszervezője, olvasta fel. Nagy élmény volt, hogy az osztályteremtől nem messze, a falon felfedeztük érettségi tablónkat! (Ezúton is köszönjük az iskola vezetésének, hogy ebben a formában is megőrzi az iskola hagyományait.) Jó érzés volt az alma mater folyosóin bolyongani, ismét beszívni az iskola levegőjét, felfedezni a laboratóriumokat, amelyekben annak idején oly sok órát töltöttünk el, és felidézni a több mint félévszázada közösen átélt élményeinket. A találkozó első részét a Régi Sípos étteremben közös vacsora követte. Megállapodtunk abban, hogy ezentúl minden évben találkozunk május második szerdáján.

Jancsó Gábor

Nagy örömünkre tanáraink közül Thuróczy Zsuzsa néni és Marosi József is el tudott jönni.

Nagy örömünkre tanáraink közül Thuróczy Zsuzsa néni és Marosi József is el tudott jönni.

50. éves érettségi találkozó 2009. május 15.


Az 1952-56 évben végzett B osztály tablója

Az 1952-56 évben végzett B osztály tablója






A Than Károly Könnyűipari Textil- és Bőrvegyészeti Technikum

1952.-1956. B osztálya.


Az indulástól a nagyvilágig



2009.08.21. 17:52:15

Első rész

A Budapest angyalföldi iskolákból ketten jelentkeztünk 1952.-ben a Zsigmond téri iskolába.

Az akkori viszonyokra jellemző volt, a beiratkozásra is csak tanári kísérettel lehetet elmenni. Szerintem erre nem volt semmi szükség, mert pesti srácok lévén ismertük a helyszínt. Végül is megérkeztünk a 18-as villamossal a Zsigmond térre.

A fogadtatás mindent felülmúlt. Amíg várakoztunk a beiratkozásra, megtekinthettük a laborokban rendezett kiállításokat. Eszközöket, preparátumokat, szebbnél szebb kristályokat. A bőrösök által kikészített pulyka és gyík bőröket, a textilesek által kicsinosított kelméket, és még sok minden szép használati tárgyat. Örültünk, hogy mindezekben hamarosan nekünk is részünk lesz. Arra azonban nem gondoltunk, hogy amíg idáig eljutunk az alapozás, a kiképzés nehézségeivel kerülünk szembe.

Én a textilvegyész tagozatra jelentkeztem és fel is vettek.
Az első napok az ismerkedéssel teltek. Örömömre két régi barátommal is találkoztam az osztályban,az egyik Fazekas Péter volt, Péterrel úttörővasutasok voltunk a Széchenyi hegyi – Hűvösvölgyi gyermekvasúton ,a másik Matusch Gusztáv volt, akivel a budapesti bélyeggyűjtő körben ismerkedtem meg. Mindjárt nem éreztem magam egyedül. Sokan, ha jól emlékszem úgy 42-en lehettünk az osztályban, az utolsó évben csak 23-an maradtunk. A történetben szerepel néhány osztálytárs akik a tablón nem találhatók, de fontos szerepük volt az életünkben.

Egy év alatt igazi közösségé kovácsolódtunk össze. Az A osztályba csak lányok, a B osztályba lányok és fiúk vegyesen, a C osztály volt a bőrvegyészek osztálya, ők is koedukáltak voltak. Mivel az osztályunkban több volt a fiú, könnyen ment a barátkozás a másik két osztállyal. Az osztály kezdeti ismertető jele „a hat Péter osztálya”. Hatan voltunk Péterek. Aki a tablót látja, vitatkozhat ezzel, mert azon csak öt Péter fényképe található. Lóránt Péter hiányzik róla ő egészségügyi okokból – mozgássérült volt – egy évvel később végzett. Nem maradt a szakmában, a budai atomfizikai intézetben helyezkedett el.

Nehéz idők jöttek, hetente 42-44 óránk volt. Akkor még ismeretlen fogalom volt a szabad szombat. A hétfő és a kedd laborgyakorlat, a többi napon a matematika, magyar, kémia elmaradhatatlan volt. Ezen kívül volt még orosz nyelv, ezzel nem volt gondom, mert a Pannónia utcai iskolában ezt nagyon jól megtanultam és megéltem belőle. Az első félévben volt még testnevelés és munkaegészségtan, ez utóbbi tantárgyból azok jeleskedtek, akiknek módjuk volt elolvasni a Dr. Fritz Khan idevonatkozó könyvét. Ez abban az időben nem mindenkinek adatott meg. A történelmet nagyon szerettem, mert kiváló tanárnőnk Dr. Waczulik Margit volt, aki egyben az osztályfőnökünk is volt három éven keresztül. A negyedik évben átadta a stafétabotot Nyáry József tanár úrnak, valószínű sok bosszúságot okoztunk neki, jobbnak látta, ha a Nyáry tanár úr készíti fel az osztályt az érettségire, és nem is gondolta rosszul.

Nyáry tanár úr nyugodt és határozott egyéniség volt, soha nem emelte fel a hangját, nem is volt rá szüksége. Akire ránézett, az hatása alá került. Megtanultuk tőle az anyagismeretet, az alapvető technológiákat a gyepfehérítéstől a modernek kombinált eljárásokig, de az elavult dolgokat is például a generátorgáz és a vígázgyártást is, biztosan szerepelt a tantervben. Nála nem lehetet dolgozat írásakor puskázni, mindenki azt hitte, hogy csak őt figyeli. Írt erről Marián Gyuri barátunk egy kis vidám elbeszélést „ Az egyik zsebemben a C-ES a másikban a kombinált” címmel, persze elővenni nem tudta, és egy üreslap került beadásra.

Az osztály falai szép fehérek voltak. Akkoriban nagyon szerettem rajzolgatni és festeni is. Az egyik nap beállítottam néhány fekete-fehér grafikával, (A/3-as méretben) Amadeo Avogadro, Antonie Lavoisier és Michael Faraday voltak a képeken. Kíváncsi voltam a hatásra, de nem kis örömömre és közkívánatra Gyuri barátom azonnal felrakta azokat a tanári asztallal szemközti falra, és ott is maradtak a negyedik év végéig. Elmaradhatatlan volt az osztály hírmondója a FALIÚJSÁG, ezen a hivatalos híreken kívül megjelentek az osztály életét visszatükröző humoros rajzaim. Ettől felbátorodva a többiek is írtak vidámságokat, verseket. A faliújság volt a mi fórumunk és írásaink a topikjaink. Gyuri, gondoskodott , hogy legyenek új híranyagok, az irka-firkákat szépen összegyűjtötte, hogy később legyen emlékünk. Ő volt a mai értelemben a mi osztályunk moderátora.

Sajnos a sors úgy hozta, hogy Gyuri nem szerepel a tablón, de már nincs is velünk. A sorok írásakor nem tudom a hozzátartozóit elérni és az is bizonytalan, hogy az említett emléktárgyak hol vannak.

A laborban szépen fehér köpenyben ténykedtünk. Először is reglama és leltár szerint megkaptuk a Pyrover márkájú, tűzálló de nem törhetetlen üveg lombikokat és egyéb estközöket. Jaj, volt aki akarattal vagy véletlenül kipróbálta a törésállóságukat, már mehetett is a Kossuth Lajos utcába az Úttörő Áruházba megvásárolni.

Tanáraink megtanítottak arra, hogyan bánjunk az eszközökkel, például mosogatni, de ez nem minden, mert az elmosott tárgyak törölgetése tabu volt. Ezt olyan jól elsajátítottam, hogy még idehaza is próbálom rávenni a környezetemet erre a technikára, ilyenkor úgy néznek rám mint akinek elmentek hazulról.

Eleinte még az analitikai mérlegekre rá sem nézhettünk csak alapos kiképzés után, amikor már önállóan kellett mérőoldatokat készíteni, és a faktort beállítani. „Mérés, automatikus súlyfelrakású analitikai mérlegen”. „Az analitikai mérleghez tartozik egy jegyzőkönyv, amelybe mindenki, aki a mérleget használta, bejegyzi a napot, órát és a nevét. Ha a mérlegnél rendellenességet tapasztalunk, haladéktalanul bejegyezzük a jegyzőkönyvbe.”

Ez mély nyomot hagyott bennem, mert gyakorló technikusként – a FOKI-ban – nem mertem a légfékes analitikai mérlegen színezéket kimérné, mert erre a táramérleg is megfelelt, úgyis törzsoldatot kellett készíteni.

A gyárban gyakran megfordultak a nyugati festékgyártók ügynökei. Egy alkalommal a főnököm az akkor szuper mérlegünknek számító eszközhöz kísérte az ügynököt, ez az esemény számomra megrázó volt szóvá is tettem de hiába. Azóta már tudom, hogy a mi szerény felszerelésünk kőbalta szinten volt a Sandoz vagy bármelyik világcéghez képest.

Kezdek rájönni, hogy nem lehet időrendet tartani. Kénytelen vagyok oda- vissza ugrálni az eseményekben. Kedves tanárunk Horváth Laci bácsi biztosan ráütne „külömben” a kezemre. Édes fiam nincsen olyan szó, hogy „külöm”, csak „külön”, tehát úgy kell írni, hogy különben. Ezt rendszeresen elmondta nekünk.

Laci bácsi egy kicsit nagyot hallott, ezért hangosan is beszélt. A súgást, akármilyen halkan is mondta a súgó, előbb meghallotta mint a felelő. Ennek fizikai magyarázata volt, ő volt közelebb a falhoz ahonnan a hang visszaverődött. Ilyen esetben mindig a felelő lett a kárvallott, egy fával mehetett a helyére.

Itt jut eszembe, hogy a dolgozatokat külön „dolgozat füzetbe” kellett írni. Volt ilyen füzet formátum. Ebben az volt a jó, hogy előre megmondták, mindenki hozza másnap a dolgozat füzetet. Laci bácsi megkezdi az órát. Vegyétek elő a dolgozat füzetet. Igen ám de Fazekas Peti feláll és közli tanár úr kérem én otthon felejtettem a füzetet. Megállt a levegő az osztályban. Laci bácsi szigorú volt. Mars ki az osztályból. Peti kisomfordált. Megkaptuk a feladatot és mindenki szép csendben végezte a munkáját. Kis idő múlva nyílik az ajtó és megjelenik Peti, tanár úr, kérek engedélyt megírni a dolgozatot, vettem egy dolgozat füzetet. Leleményes gyerek volt, elment a Kolosy térre és vett egy füzetet. A jószívű tanár méltányolta a történteket, Peti megírta a dolgozatot jelesre.

Életünk nem volt mentes a politikától, de túlzások sem voltak. Minden osztály egy DISZ alapszervezetet alkotott, ami része volt az iskola DISZ szervezetének. A tanáraink és mi tanulók csak az alapvető feladatra figyeltünk, a tanulásra. A ballagáson csak hivatalosan elfogadott népdalokat énekelhettünk. Az iskola azzal a céllal jött létre, hogy az állami vállalatok részére középvezetőket képezzen ki. Tanáraink magas szinten táplálták belénk az ismereteket. Az osztály nagy többsége megfelelt az egyetemi felvételi követelményeknek. Aki egyetemre jelentkezett azt az iskola támogatta. Akik nem jelentkeztek a felsőoktatásba, azokat az iskola a minisztérium közreműködésével elhelyezte az ipari üzemekben.

Első osztályba jártunk, amikor nagy kihívásnak néztünk elébe. Az iskola csatlakozott a kerület felhívásához. Versenyt hirdettek, ki gyűjt több fémet. Nem volt könnyű feladat, mert ez már sokadik akció volt és a lehetőségek szűkösek voltak. A házalás előre reménytelen volt, ezért a körülöttünk levő terepet kutattuk. Akkor még sok roncs volt a Dunában, az alacsony vízállás is segítségünkre jött. A Margit híd közelében felleltünk egy hatalmas roncsot. Ezután már csak a kiemelést kellett megszervezni. Ez sikerrel járt, mert ez akkoriban szenzáció számba ment. Darut is szereztünk. A versenyt megnyertük, a fém ára elegendő lett két napos kirándulásra.

Az osztály Pécsre utazott, éjszaka, a vonaton senki sem aludt, Ment a szokásos buli. Reggel holt fáradtan érkeztünk a városba. A program, városnézés . Este színházi előadás. Ha jól emlékszem a szigeti veszedelem színpadi feldolgozása volt műsoron. Szégyen ide, szégyen oda az osztály nagy része elaludt az előadás alatt, aki nem az sem emlékezett sokra.

Ha már a kirándulásoknál tartunk akkor feltétlenül meg kell említeni, hogy kedves tanáraink ezek megszervezésében odaadóan sokat segítettek. Lehetővé tették osztálybálok megrendezését, tekintettel arra, hogy kellett egy kis zsozsó a kirándulások fedezésére. Jártunk Jósvafőn, megnéztük a Baradla barlangot. Először azt terveztük, hogy a Tengerszem szállodában fogunk étkezni. Az finom volt, kevés és pénztárcánkhoz képest drága. Itt is a tanárnők segítettek, mindennap főztek ebédet. A reggeli friss tej volt, amit a szállást adó gazda biztosított részünkre. A lányok a helyi iskolában lettek elszállásolva , nekünk, fiúknak egy nyitott pajta jutott, szénával, szalmával leterítve. Igen romantikus volt.

A környéken barlangkutatók is dolgoztak, akkor kezdték meg egy új rendszer feltárását. Néhányunk- nak megengedték egy járat megtekintését.

Hamarosan vége lett a tanévnek. Újdonság volt az év végi kis érettségi, írásbeli és szóbeli vizsga volt. Ezt követte a nyári szakmai gyakorlat. Lehetőség volt az üzem megválasztására. Én kényelmi okokból a Gyapjúmosó és Finomposztó Gyárat választottam, mert az közel volt a Visegrádi utcai lakásunkhoz. Szakmai szempontból ez a hely jó választás volt, de kényelmesnek nem volt mondható. Az itteni munka fizikailag igen nehéz volt. Védőitalként minden reggel kaptunk fél liter tejet, kis rásegítéssel megvolt a reggeli.

A géppark a századeleji állapotokat tükrözte. A gépek transzmissziós meghajtással működtek. Különösen kiemelném a ványolás, a karbonizálás, a posztóvégek be és kipakolását a nagyméretű dob centrifugákba. Ezek a műveletek nehézségük mellett fokozottan balesetveszélyesek is voltak. Ennek ellenére a következő nyáron is itt voltam szakmai gyakorlaton, de már a szárazkikészítőben, ahol a bolyhozás, a nyírás, a végek méreteinek beállítása és a hibák kivarrása, a szó szerinti műstoppolás folyt. A naplóim jól sikerültek, dicséretben is részesültem.

A második év sok meglepetéssel várt bennünket. Az augusztusi pihenő után jöttek a felmérő írásbelik, az eredmény lesújtó volt. Mindent elölről kellett kezdeni. A szervetlen kémiát a szerves váltotta fel. Jött Dr. Füleki tanár úr, nem is hagyott el minket, csak az érettségi után. Megtanultuk ha akartuk ha nem a kémiát. Gyakran íratott röpdolgozatokat, mivel nagyon szerettem ezt a tantárgyat, nem jöttem soha zavarba. Feleltetéskor számon kérte a laborgyakorlatok elméleti részét is.

Egy alkalommal osztályfőnöki órát is tartott csak nekünk, fiúknak. A lányoknak az osztályfőnökünk Dr. Waczulik Margit néni. Ez olyan felvilágosító jellegű óra volt. Meglepett bennünket a tanár úr véleménye a lányokról, általában. Ez bizonyos értelemben szigorú biológiai és világnézeti megközelítés volt. Azt azonban sohasem tudtuk meg, hogy Margit néni mit beszélgetett a lányokkal, biztosan nem latinul folyt az eszmecsere.

Laborgyakorlaton eleinte üvegtechnikai dolgokat tanultunk. Bereck tanár úr rendszeresen felhívta figyelmünket a balesetek megelőzésére.” Édes fiam mindig a savat öntjük a tengerbe”, és nem fordítva. „Ha valaki véletlenül nátronlúgot iszik ne itassunk vele kénsavat”, igaz ekkor glaubersó keletkezik, de ez nem hatásos az egészségre. Bizonyos eszközöket meg kellett venni, és bevinni az órákra. Dugókat, üvegcsöveket, kittet, faggyút a szappanfőzéshez, desztilláláshoz vörösbort.

A laborban szigorú szabályok voltak ezeket illet betartani, ha nem akartuk Bereck tanár úr basszus baritonját hallani. Az összes szabályt képtelenség felsorolni, ezért kapóra jön nekem, az előbb említett dugó. „ A dugó behelyezésekor egyik kezünkkel megfogjuk a lombik nyakát, másikkal a dugót. A dugót aztán enyhe nyomással és forgatással óvatosan a nyílásba toljuk. Ha a dugó nem zár jól, megfelelőbb méretűvel kell kicserélni, vagy tömítőanyaggal kell tömíteni. Nem szabad a dugót erőszakosan a lombik nyakába nyomni. Hogy a dugó könnyen a nyílásba tolható legyen, használat előtt a dugópuhítóban még egyszer meg kell járatni, ekkor könnyebben bemegy a nyílásba, és később is jól zár.” Természetese itt még nincsen vége, a dugót ki is kell szedni ha a művelet befejeződött. „A dugót kézzel megfogjuk, és ide-oda mozgatással a nyílásból kihúzzuk. A beszorult dugót célszerűen úgy távolítjuk el, hogy hüvelykujjunkkal alulról fölfelé nyomjuk, és így próbáljuk lazítani, míg kivehető lesz.”

A folyadékokkal végzett műveletek sora sem piskóta. A folyadékokat szét kell választani, mert különben a végterméket nem tudjuk bemutatni. Ezek a következők: „extrahálás, macerálás, digerálás, perkolálás, kirázás, perforálás de ehhez perforátor is kell, ez a folyamatos kiválasztás”.

Használtál már olajfürdőt? Hát ezekhez képest a Kuwaitban lángra kapott olajkutak kismiskák. De a Babó tölcsér segítségével hevített toluol sem semmi.





Szelőczei Miklós

Szelőczei Miklós

Szelóczei Miklós az 1956.-ban végzett B osztály tanulója jelenleg a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium megbecsült történelem tanára. A 2006. évi Magyar Kultúra Napja alkalmából, a gyermekek harmonikus személyiségformálásában végzett kiemelkedő tevékenységéért a Magyar Köztársaság oktatási minisztere Németh László díjat adományozott. Ebben az évben kiérdemelte „A Katedrák Kedvence” címet.

"Örömmel tölt el, hogy a gyerekek, az egykori diákok véleménye döntött. Külön örülök, hogy ebben a korban kaptam ezeket a véleményeket, hiszen míg huszonévesen egy lánygimnáziumban esetleg más szempontok is közrejátszanának, negyvenöt év tanítással a hátam mögött elmondhatom, hogy az elismerés valóban arról szól, amit csinálunk: szaktudásról, kitartásról, odafigyelésről."


(A képet és a szöveget küldte Veréb Péter, Szelőczei Miklós osztálytársa.)



Az egykori iskolaújság, a Lombik

Az egykori iskolaújság, a Lombik
Ha rákattintasz, az egészet végignézheted. (1975-ös szám)

Hodor Zoli cikke a Lombikban

Hodor Zoli cikke a Lombikban




Iskolánk (valószínűleg) első zenekara

<a name="zenekar"></a>Iskolánk (valószínűleg) első zenekara

A képen Molnár Gyula (dob), Zajácz László (bass gitár), Bohár András ( gitár) és Habzda László (ének stb.) látható, valamikor 1976-ban. Azt hiszem, a Than első zenekara voltunk mi annak idején, kevés tudással, hatalmas lelkesedéssel. Később talán voltak többen is, de mi voltunk az elsők, és erre büszke vagyok (vagyunk). Sajnos András 2006. februárban váratlanul elhunyt, amit a mai napig nem dolgoztunk fel.

Küldte és kommentálta: Habzda Laci 1975-1979. textil, nappali


A iskola első (vagy mégsem?) együttesének első két száma



A zenekar annyiban módosult, hogy Zajácz Laci és Habzda Laci hangszert cserélt, még valamikor '78 környékén, és ezután H.L. kezelte a basszus gitárt, továbbá néhány számban gitározik is, Zajácz L. pedig énekel. Az eredményt itt hallhatjátok. Az első dalt, a Folyó címűt, valamikor 77 tájékán egy magyarórán hoztuk össze. Úgy kezdődött, hogy Szilágyi Józsi leírta az első sort: "Azt hittem, hogy én leszek, ó a Folyó" ezt a papírt továbbadta a Zajácz Lacinak, akinek megtetszett, és tovább írta. Hogy csak ő fejezte be, vagy Bandi is segített, ez már homályba vész. A felvételen a gitárszólót Habzda Laci játsza. A második, (Halálos születés) már a Nihil korszakban készült. A szövegét egy barátunk kezdte ennél is, majd szintén Bohár-Zajácz közös befejezés következett. A zene eredeti, a zenekar közös munkája, Bandink irányításával. Hát ennyi.

Küldte és kommentálta: Habzda Laci 1975-1979. textil, nappali




Beírás az üzenőfalról:

Hello! V i z i _Laci kérdésére: Igen volt egy korábbi zenekarunk a Thanban, az 1964-68 as osztály három tagja alakította rögtön 64-ben. Dúlt a Beatles és Rolling Stones mánia. A banda főleg Beatlest játszott, még iskolai vagy osztálybulin is. Budapesti Diáknapokon 6. lett. A neve: Early Birds volt, a tagjai: Seres Ákos szóló, Czirkos Péter akkord Dávid András basszus és Dávid Gábor dob. Azután kb 3.-ban abbahagytuk, mert akkor erősíteni kellett az érettségi miatt, egyéb tantárgyakban, engem pedig majdnem kirúgtak az iskolából, szóval mindenki ment a maga útján tovább. üdv

(Aláírás nélküli levél)


Volt egyszer egy csapat

Volt egyszer egy csapat

A kép 1977-ben Alsótekeresen készült a verhetetlen csapatról. Ez nagyjából igaz is, hiszen focicsapatunkat a 4 év alatt nem nagyon győzte le senki. Már elsőben is megnyertük az iskolai focibajnokságot, és negyedikig egyszer kaptunk ki (negyedikben), szintén Alsótekeresen, az akkori elsősöktől. Mentségünkre legyen mondva, a mérkőzésről nem tudtunk, és amikor szóltak, hogy focizni kéne, addigra a csapat nagyjából tök részeg volt. Nem is nagyon értették mi történt.

A csapat tagjai hátulról előre: Molnár Gyula, Katona László, Csák László, Bohár András , Zajácz László,- Porubszky György.

Küldte és kommentálta: Habzda Laci 1975-1979. textil, nappali


Érettségi találkozó 2008 június 9.

Érettségi találkozó 2008 június 9.
1974-78 textiles, nappali osztály
Történt: a Kisbojtár Étteremben, 1130 Budapest, XIII. kerület, Dagály utca 17.
Erre a képre kattintva az osztály Nagy Találkozó című blogjára jutsz


Vén György, Velkey Feri bácsi és Béres Marika és ...

Vén György, Velkey Feri bácsi és Béres Marika és ...

Ez a kép az 1986-90-es, papír szakos, nappali tagozatos osztály 2007. november 11-i érettségi találkozóján készült, a Panda Hotelben, a Pasaréti térnél. A képen látható személyek balról jobbra, fentről lefelé: Kiss Gábor, Zeeman György, Ádám-Molnár Veronika, Takács Attila, Kocsy Béla, Szalai Krisztina, Füleky Krisztina, Kovács Gergely, Kósa Gyöngyi, Aba Noémi. Ülnek: Dusanek Enikő, Vén György tanár úr, Velkei Ferenc tanár úr, Béres Marika tanárnő, osztályfőnök.


Az előbbi folytatása

Az előbbi folytatása
Meghitt hangulat
Erre a képre kattintva megtekintheted Juhász Balázs (Bazsi) további képeit erről a találkozóról.



Gerle Marina alkotása
(1973-77 textil, nappali)

Gerle Marina alkotása<br>(1973-77 textil, nappali)
A Pleplár Gábor tanár úr vezette színjátszócsoport tagjai nyomták a pólójukra.
Egy alkalommal, előadás után kendőket osztogattak ilyen nyomattal.
.
.

1974-78 textil, nappali

V_i_z_i__Laci:

Csövesek a Balatonnál

1975-ben, tanév végén, Hodor, Tafferner és jómagam megegyeztünk Szalay Csabával, hogy a nyár folyamán, előre megbeszélt időpontban meglátogatjuk lakóhelyén, Nagyatádon némi ökörködés és nyári bulizás céljából. A szakmai gyakorlat elvégzése után mi hárman, a megbeszélt napon, a Déli pályaudvaron találkoztunk.

Első dolgunk volt pénzügyi mérleget vonni, hogy ki mennyit hozott otthonról. Tafferner több ezer forintot, Hodor is bizonyosan többet ezernél, no de én csak ötszázat, és még azt is hittem, sokat hoztam. Ekkora útra egyedül még előtte nem indultam.

Hozzá kell azonban tenni, hogy a vonatjegy Kaposvárig olyan 30 Ft körül volt, egy üveg sör 5-6 Ft, a nyolc forintos már valami nyugati, márkás termék lehetett.

Ezek után Hodiék úgy döntöttek, hogy karitatív támogatásra szorulok, és rengeteg kiadásba nem is engedtek beszállni, a sörömet és a pálinkámat viszont stabilan biztosították Nagyatádig.

Viszont volt egy borzasztó hobbijuk. Kártyáztak a vonaton. Ha van játék, amit ki nem állok, az a kártyázás, de akkoriban még demokrácia volt, így alkalmazkodnom kellett a többséghez. Két játékot, a makaót és a huszonegyet ott, sebtében tanultam meg, noha nagyon untam. De mit meg nem tesz az ember a barátaiért! Ők ebből mitsem észleltek.

Sikerült önálló fülkét kifognunk, az út nagy részén hármasban voltunk, és Hodival kedvünkre telefüstölhettük a kupét. Ugyanis az Ivor nem dohányzott. Ezt kompenzálandó viszont igen sokat ivott.

Kaposváron várni kellett a csatlakozásra, ezért először alaposan végigmustráltuk a peronon ácsorgó formás csajokat. Részletes kiértékelést tartottunk a keblekről, popókról és hasonlókról, majd – mivel ennél kézzelfoghatóbb élmény nem került közvetlen kilátásba – betértünk a restibe, hogy pótoljuk a melegben elpárolgott alkoholmennyiséget.

A Hodiék megint fizettek nekem. Isten tartsa meg a szokásukat! A restiben persze ott volt az elmaradhatatlan flipper játékgép, ami akkoriban kétforintossal működött, szóval anyagilag szolid szórakozásnak volt mondható. Ennek nagyon örültem, mert sokkal jobban szerettem, mint a kártyázást. A sulival szembeni kocsmában kellő jártasságot szereztem a flipperezésben.

Erre mondják, hogy nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk.

Sajnos a csatlakozás már igen késő délután indult Nagyatád felé. Folytatódott a kártyázás, az ivászat, de itt már némi bóbiskolás is napirendre került, mert az elfogyasztott piamennyiség javakorabeli férfiaknak is becsületére vált volna.

Hát, olyan fél tizenegy tájban futott be a vonat Nagyatádra. A cím ugyan a zsebünkben volt, de hogy tájékozódhatnánk egy tök’ idegen városban?

Ahogy lekászálódtunk csomagjainkkal, mindjárt az állomás előtt összefutottunk egy huligánbandával. Szóval pont olyan fiatal srácokkal, mint amilyenek mi is voltunk. Nekik boruk volt, nekünk meg maradt még egy kis pálinkánk, ezért az akkori protokoll szerint kb. 5 perc alatt puszi pajtások lettünk, ők pedig személyesen vezettek el minket a megfelelő címre.

Úgy fél tizenkettő tájban barátságosan becsengettünk a mit sem sejtő Szalay család békés hajlékába. A családfő hatalmasan meglepődött érkezésünkön, majd kedélyesen közölte, hogy Csaba bizony a Balatonnál nyaral.

Hát mintha egy vödör vízzel öntöttek volna nyakon. Így még palira minket nem vettek. Hiszen dátum szerint le volt beszélve, hogy érkezünk.

No, mindegy, ha már így alakult, azért szállást kaptunk, amire már csak a megfelelő kijózanodás végett is szükségünk volt. Azért még elalvás előtt megtárgyaltuk, hogy másnap a Csabán mely középkori büntetési módozatot próbáljuk ki, szíjat hasítunk-e a hátából, vagy egyszerűen csak elevenen megnyúzzuk.

Másnap, kora reggel indultunk Csaba után Balatonszemesre. Az éjszaka feldolgozott alkoholt gondosan töltögettük utána. Kaposváron ismét átszállás, resti stb., de most szerencsére nem kellett olyan sokat várni, így dél tájban már Balatonszemesen voltunk. Megtaláltuk a megfelelő bungalós tábort, ahol kérésünkre előkerítették Csabát. Kijött a bejárathoz.

Egy-két napja lehetett csak a táborban, rákvörösre égett a háta. Eszünkbe jutott előző este tett fogadalmunk, és leégett hátát barátságosan megveregettük, aminek iszonyú üvöltés lett a vége.

Miután szadista hajlamainkat kellőképpen kiéltük, kiderült, hogy aznap valami kötött programja van, így nem tudtunk együtt szórakozni. Megbeszéltük, hogy este találkozunk.

A délutánt részben a Balatonparton, részben a kocsmában töltöttük, ahol - akkoriban még ritkaságnak számító – zenegép volt, olyan, amelyik a 33-as fordulatú mikrobarázdás lemezeket egy kar segítségével teszi fel a beépített lemezjátszóra.

Itt folyamatosan végighallgattuk elsősorban Ivor kedvenc számait, konkrétan emlékszem az Omegától a Fegyverkovács unokájára, aminek akkoriban a szövegét is nagyon színvonalasnak tartottam. Ma már kevésbé, de azért elég jó szám.

Este megint találkoztunk Csabával, de csak annyi derült ki, hogy Ivort be tudja csempészni a táborba valaki más nevén, így végül Hodival kettesben maradtunk. Mi a fenét csináljunk? Annyi pénzünk persze nem volt, hogy szállodára gondoljunk. Kitaláltuk, hogy fiatalember szabad ég alatt is kibír egy éjszakát, ezért egy arra alkalmasnak látszó helyen leheveredtünk egy bokor alá, és kb. éjjel 11 óráig el-elszunyókáltunk, kivéve, amikor a szúnyogok miatt csapkodtunk, mint a bolondok.

No de csak afféle nyári dzseki volt a legmelegebb ruhánk, ezért éjfél körül már hallottuk, ahogy a másiknak összekoccan a foga. Piszok hideg tud lenni egy nyári éjszaka a Balaton partján. Óvatos próbálkozások kezdődtek mindkét részről, hogy hát ugye nem vagyunk homokosok, de talán mégis jobb lenne kicsit összébb bújni.

Miután kölcsönösen tisztáztuk ezt a kérdést, kénytelenek voltunk így tenni. De ez is csak ideig-óráig segített. Kb. éjjel kettőre úgy összefagytunk, hogy nem bírtuk tovább cérnával és elindultunk a vasútállomásra. Gondolatban elbúcsúztunk Csabáéktól, és úgy döntöttünk, nekünk ebből a nyaralásból ennyi elég, talán még egy kicsit sok is.

Szerencsére én addig alig költöttem, ezért maradt elég pénzünk első osztályú kupéra, ahol csupán ketten voltunk, és kényelmesen lefeküdhettünk. Mire 6 óra körül megérkeztünk a Délibe, már ki is aludtuk magunkat.




Gitáros a Thanból

Gitáros a Thanból <a name="gitar"></a>
A felvétel 1978-ban készült, a fiú elsős vagy másodikos, ha valaki felismeri
kérjük jelezze. Forrás: (Eördögh Csilla, de ő már nem tudja kit ábrázol.)

Habzda Laci (1979. textil) infója:

Ő "a" Hanula (azt hiszem) Tibor. Alattunk járt minimum kettővel. Egy olyan
zenekarban játszott, amelyben Illés Lajos fia zongorázott. Ennyit tudok .




Csomor József:

A Himnusz helyes írása (Kinek jobb a helyesírása?)



A következő történet a múlt század hatvanas éveinek első felében kezdődött, és még nem ért véget.

Tanúja lehettem, amikor hosszú ideig kollégám, majd később főnököm, Frész Józsi (Ő a tanárok arcképcsarnokában is látható) a Csepeli Papírgyárban 1991-ben több évtized után találkozott régi tanárával, Velkey Feri bácsival. (3 évig ipari tanulóként, majd 4 évig az esti Than technikumban tanította). Az ilyenkor szokásos kölcsönös tiszteletkörök után elhangzott ott egy kérdés Feri bácsi részéről:

„És a HIMNUSZ - ra emlékszel e még???”

Mi kívülállók akkor ott csak néztünk, mint a moziban, de később kivilágosodott a kép. Ők emlékeztek, és felelevenült egy több évtizedes vita. Kiderült, hogy az esti technikumban akkor régen a kezdő, különböző évjáratú, különböző szakmájú, különböző végzettségű tanulókat Feri bácsi rövid úton úgy tesztelte le az első magyar órán, hogy leíratta velük nemzeti himnuszunk első versszakát. A „röpdolgozat” kiértékelésére a legközelebbi magyar órán került sor.

Hibátlan leírást nem talált. Egy hibát vétett Frész Józsi, aki a vers első sorát így írta:

„Isten áld meg a Magyart…..”

Ebből kerekedett a vita. Feri bácsi szerint a magyar helyesírás szabályai szerint itt felszólító mód esete forog fenn, ezért az „ÁLD” szó kettő „D"-vel írandó: ÁLDD”. Frész Józsi szerint viszont ez így nem jó, nem így mondjuk, nem így ejtjük, érzése szerint rossz a szabály, ő írta helyesen.

Feri bácsink (nekem nem volt ugyan tanárom, de megtisztelt mindmáig tartó barátságával) minden kötetlen találkozón huncut mosolyával a bajsza alatt hangoztatja a felszólító mód kettő „D"-jébe vetett hitét, Frész Józsi pedig (általában ugyan hangot adva kétkedésének) elfogadja a legfontosabb tételt, miszerint mindig a főnöknek (jelen esetben nagyra becsült tanárának) mindig igaza van.

A „vita ???” szerencsére mindmáig tart, mert találkozóinkon élőben elevenedhet fel, reméljük, hogy még nagyon sokáig. A tanúk még élnek.

Ennyi!

………..

Néhány évvel a történelmi újratalálkozás, és „újravita” után véletlenül rátaláltam a helyes megoldásra. Nem árulom el, és kérem, hogy ha valaki szintén rábukkan, ne hozza nyilvánosságra, mert akkor a sztori már nem lesz sztori. Ebben a nosztalgikus vitában nem az igazság a lényeg, hanem a máig tartó összetartó erő, az örök tanár – diák viszony, magyarul az emberi barátság.



Juhász György [Gyuri] 2008. október 22., 07:17

Mennyivel vagytok találékonyabbak volt tanárainknál? Megtörtént eset! Hogyan tud egy Thahos végig gyalogolni az osztályterem plafonján úgy hogy még látszanak is a tornacipős lábnyomai?


Vi zi László 2008. október 22., 08:14

Szerintem partvis végére tette a tornacipőt, és odanyomkodta a plafonhoz. (?)



Juhász György [Gyuri] 2008. október 22., 11:53

Csak langyos.


Kenessey Márta Zsuzsanna 2008. október 22., 12:08

Járomi nénit emelték fel fejjel lefeté. Talán Ő?



Vi zi László 2008. október 22., 13:56

Feldobálta talpával felfelé? (Ja! Nem Járomi nénit, hanem a tornacipőt.)



Juhász György [Gyuri] 2008. október 22., 17:20

Ne találgassatok.Az osztály legmagasabb tagja a kezére húzta a tornacipőket és a padokon járva elérte a plafont. Hegedüs Pista bá' óraadó tanár rájött. Ekkor két alternatívát ajánlott.Vagy elmeséli Kati néninek (Fodorné) vagy most rögtön tisztességesen és megfelelő erővel lesimázzuk egymást Egyhangúlag az utóbbit választottuk.




Vi zi László 2008. október 22., 17:39

Hát vicces lehetett a plafon díszítése, és ezen nyilván a simázás sem segített.

Pleplár tanár úr viszont úgy nyilatkozott, hogy akit meglát cigizni a suli előtt ill. a téren, azt fogja kihívni felelni. Viszont gyakorlatilag mindenkit ott látott füstölögni, így megmaradt az esélyegyenlőség.

Az is vicces volt, ahogy a wécékben rendszeres, dohányzásellenes razziát tartottak a tanarak. Szinte soha, senki nem bukott le, mert jól működött a figyelőhálózat, viszont szegények mindig majd' hanyatt estek a kitóduló füsttől, mert egyszerre akár 15-en is szívtuk-fújtuk.

Milyen nagyfiúk lettünk a szakmai gyakorlaton, ahol legálisan szabad volt dohányoznunk a dohányzóhelyen, az öreg szakikkal együtt.




Juhász György [Gyuri] 2008. november 3., 07:25

Egy számomra nem a legkedvezőbben alakult ötlet. Az oroszt akkor Thúrócziné,Zsuzsa néni tanította. Holnap első órán oroszdolga! Lehet hogy nem is Zsuzsa néni volt túl szigorú, de az oroszt utáltuk. Egy délutáni fejtörés után rájöttem hogy nekem "nagyon fáj a fogam" ezt reggel rögtön ki kell húzatni. Kemény vitám volt a fogorvosunkkal merthogy a fogamnak semmi baja. Végül győztem és kihúzta. Utána közölte, hogy az orosz dolga elmarad, mert Zsuzsanéni a szájsebészeten van. Igazat mondott.




Vi zi László 2008. november 3., 10:59

169: Oroszból első év végén pótvizsgára utasítottak. Elékszem, az első mondatom a húzott képről, amire felcsillant a tanárnő szeme*:

Ucsenyík szigyít za partye. (Ez ugyanis nálam igen komoly teljesítménynek számított.)

Később kis híján politikai botrányt kavartam, amikor a Vörös téri felvonulásról a következőt mondtam:

V Krásznájá plósagyi budut mnóga karova. (vagyis: a Vörös téren sok tehén van.)

Később tisztázódott a félreértés. Helyesen: V Krásznájá plósagyi budut mnóga naroda. (Ha minden igaz, ez azt jelenti, hogy a vörös téren nagy tömeg van.)

Daszvidanya!
_____
*Hú de ciki, elfelejtettem a tanárnő nevét, csak arra emlékszem, hogy volt egy szemrevaló lánya, akit Pálmának hívtak. Ahogy a közmondás tanácsolja: Nézd meg az anyját, aztán jegyezd meg a lánya nevét.




Juhász György 2009. augusztus 18., 09:15

Egy két thanos sztori:Történelemtanárunk Dr Waczulik Margit(a Waci Maci nevez örököltük) talán azért mert valami betegség folytán ha megfelelő csendben voltunk óra közben is elelugdt.Dolgozatirás.A légyzümmögést is lehetett hallani.Elaludt Minden féle segédeszközökkel megirtuk a dolgát.Egy osztálytársunk összeszedte

masnival átkökötte felébresztette Margitnénit és átadta. Minden dolga jeles lett.A következő órán terven felüli dolga.Mind fa Varsányi diri bácsi pol gazd tanitott.A becenevét szintén nem tudo,hogy mi adtuk,vagy örököltük.Tojás (elöször opusz mecator volt) ha valamit gyakorlatilag meg akart magyarázni-óránként 2x :vegyünk egy tojáskereskedőt Papiripari írásbeli Béres László tanárúr isten nyugosztaLja valmi olyan tételt kaptun az általa leadottak helyett amit meg sem tanitott.Jobban izzadt mint mi.Isteni szikra? Ki tud a leggyorsabban irni? Na te kimész az ajtó elé figyelni,én felirom a táblára a megoldásokkat,de ne szóról szóra ne másoljátok le,aztán aki legelőször kész van az helyet cserél a figyelővel




Veréb Péter 2009. augusztus 18., 20:20

Nem hagyom bántani Dr.Waczulik Margit tanárnőt. Három évig volt az osztályfőnöke az osztályomnak. A negyedikben sajnos valószínű a mi hibánkból át kellett adnia Nyáry tanárúrnak. Margit nénit a társadalmi osztály helyzete miatt nem érte kellő megbecsülés. Ő nem egyszerűen történelem tanár volt. Margit néni irodalom történész volt. Továbbá latin szakos tanár. Az Ógörögben is jártas volt. Ha a keresőbe beírjátok a nevét akkor elétek tárul a nemzetközileg is elismert munkássága.




Donátné Herczeg Ibolya [Cözi] 2009. augusztus 19., 07:33

Péter! sztem nem akarta senki bántani Margit nénit, AZ is ő volt, ahogy Gyuri emlékszik... ez semmit nem von le a tudásából, hozzáértéséből, és a pedagógus mivoltából...csak közelebb hoz a nagyságához az esendősége, és az , hogy ő is hétköznapi ember volt amúgy.....
Davida Éva nénivel kapcsolatban nekem is vannak kedvesen mókás, elalvós, naivságát bizonyitó emlékeim...mindezekkel egyetemben valahol mi diákok is tudtuk, éreztük, és tiszteltük rajongását az irodalom iránt, különös tekintettel Adyra......
Csak Mi a padban ültünk, és onnan volt perspektívánk...ŐK pedig egy kicsit feljebb, a katedrán......ez a felállás is a véletlen játéka, ami tudvalevőleg nincs, mert MINDEN véletlen a" szükségszerűség megjelenési formája...".ezt egy nagy francia gondolkodó mondta, és valamiért megragadt bennem....




Veréb Péter 2009. augusztus 18., 20:24

A Diri bácsival kapcsolatban van egy fontos megválaszolandó kérdés. Melyik volt azaz első évfolyam amikor a ballagóknak megengedte, hogy énekeljék a "Ballag már a vén diák...". Továbbá, hogy elhangozzon a Gaudeamus...




Csomor József 2009. augusztus 19., 09:24

Péter!
1965-ben mi már énekeltük ezeket a ballagási dalokat. Miután az iskolában akkortájt énektanítás nem volt, emlékezetem szerint Szekeres tanár úr tanította be nekünk osztályfőnöki órán (itt ott persze átköltve: pl. filiszter helyett „technikus leszek magam is”). A „Ballag már a vén diák…” harmadik versszakának létezéséről természetesen nem is tudtunk, Diri bácsi alighanem ettől is tartott, szerintem most sem lenne érdemes borzolni vele a kedélyeket.

Gaudeamus igitur iuvenes dum sumus
Gaudeamus igitur iuvenes dum sumus
Post iucundam iuventutem post molestam senectutem
Nos habebit humus nos habebit humus

||: Vivat academia, vivat professores |
Vivant membrum, quot libet, vivat membrum, quae libet,
||: Semper sint in flore |

Veta nostra brevis est brevi finietur
Veta nostra brevis est brevi finietur
Venit mors velociter,rapit nos atrociter
Nemini parcetur ,nemini parcetur

Rajta ifjak útra fel!Innen el kell válnunk.
Rajta ifjak útra fel!Innen el kell válnunk.
Menni hív a búcsúének,messze tűnnek elmúlt évek
Véget ér sok álmunk,véget ér sok álmunk.

Élj mi kedves iskolánk,Nőljön egyre fényed.
Élj mi kedves iskolánk,Nőljön egyre fényed.
Becsben áll majd köztünk végig,Mind hittel munkál,épít,
Mind,ki jól küzd érted,Mindki jól küzd érted.

Szép hazánk most bízva kér,száll feléd az ének,
Szép hazánk most bízva kér,száll feléd az ének,
Add,hogy éljünk mindig békén,s jusson áldott új nap fényén
Boldog út e népnek,Boldog út e népnek!

(Régi, kedves iskolánk, tőled is most válunk.
Holnap útján emberül tiszta szívvel járunk.
Add kezed hát búcsúzóra, válni kell, hát, itt az óra,
S boldog élet vár reánk, boldog élet vár reánk.)

http://www.leonensia.de/lieder.php?id=7




Csomor József 2009. augusztus 19., 09:35

Mekkorát fordult a világ!!Találtam egy érdekességet, ami passzol a ballagási témához:

Than Károly Gimnázium
2008. október-novemberi vizsgaidőszak
KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI
szóbeli vizsga témakörei

Ének-zene – „B” tételek között

…….
Gaudeamus igitur
…….

http://www.than.hu/e107_files/downloads/erettsegi%202008%20okto ber-november.doc




Juhász György 2009. augusztus 19., 09:49

Még egyszer Margit néni.Tudomásom szerint sajnos egy szeretetotthonban halt meg magányosan




Bozsányi Zsuzsanna 2009. augusztus 19., 14:49

Józsi! Szekeres tanár úr -- Szekeres Fuszuly, Szefu neveit örököltük--- nagyon érdekes személy volt. Eléggé hosszú idő kellett hozzá, hogy megszokjuk a gondolatmenetét, mert a fele mondatot mindég elhallgatta. Rettenetesen oda kellett figyelni, ha egy hullámhosszon akartál vele lenni. Ha emlékszel, mindég valami radirt, vagy papirgalacsint morzsolgatott a jobb kezében és a gyürüs és kisujjával tartotta, hogy le ne ejtse. Közben a másik három ujjával mutogatott köröket leirva. Ebből adódott az a muris eset, hogy az egyik osztálytársam nem tudott felelni Odüsszeuszból, mert egy kukkot sem tanult. Szekeres tanár úr: Mentő kérdés : hány szeme volt a félszemü óriásnak?- és felmutatta a három ujját. A srác egyből rávágta: három. Az egész osztály nyeritett . Szekeres tanár ur is velünk együtt , mert akkor vette észre megszokott mozdulata milyen galibát okozott. Sajnos második év kellős közepén eltávolitották az iskolából, senki sem tudta meg miért.Nagyon sajnáltuk, mert jó tanár volt és sokat tett az irodalom népszerüsitéséért. Irodalmi kört szervezett, szavalókórust - ami akkor nagyon divatos volt- és német tanfolyama is volt. Hallottatok valamit róla, miért kellett elmennie és hova?

Halászi Zsuzsa 66-70.





Csomor József 2009. augusztus 19., 20:43

Zsuzsa!
Szekeres tanár úr az említett ballagó nótákon kívül az osztályunkban (1961 – 65) nem tanított, személyes emlékeim sajnos nincsenek róla, későbbi sorsáról sem hallottam. Néhány osztálytársam járt az általa szervezett német tanfolyamra. Tablónkra azért került fel, mert igazgató helyettes volt.




Csomor József 2009. augusztus 19., 21:26

Cözi említést tett (412) osztályfőnökünk, Davida Éva néni „naivságáról”. Erről eszembe jutott egyik osztálytársunk egykor mesélt története. Mint elmondta, régebbi ismeretség folytán szülei tartották a kapcsolatot Éva nénivel és nyilván beszéltek iskolai munkájáról is. Később megtudta, hogy doktorátusát – más végzettségek mellett – pszichológiából szerezte. Az ötvenes – hatvanas években Magyarországon ez sem volt a felkapott, divatos szakmák között, elég nagy hallgatás övezte. Valószínűleg ezért lettünk a tanítványai.

Rezzenéstelen arccal értékelt bennünket, titokban jókat szórakozott csínytevéseinken, átverési próbálkozásainkon, átlátott rajtunk, nagyon sok olyan dolgot tudott rólunk, amit mi nem is sejtettünk. Soha nem adta ki magát. Szerintem minket sem, a többi tanárnak. Lehet, hogy dolgozatírás közben a szunyókálást is csak mímelte??

És még egy idekapcsolható emlék. Érettségi után több évtizeddel, elfekvő családi iratok között találtam egy erősen megsárgult kétoldalas stencilt, melyet szüleim a Thanba történt felvételem után kaptak.

Felkérés, és egyben részletes szempontok voltak benne, gyermekük jellemzéséhez.

Ilyent csak szakember állíthatott jól össze, és szakmai hozzáértés kellett a kiértékeléséhez is. Vajon ki foglalkozott ilyen módon is a leendő tanítványokkal, előre felkészülve a velünk való foglalkozásra???




Veréb Péter 2009. augusztus 20., 14:23

419: Dr. Davida Éva tanárnővel kapcsolatban korábban említettem, hogy nálunk Horvát L. László tanárurat váltotta. Egészen megváltozott a légkör a magyar órákon. Éva néni szerette a romantikus történeteket. Gyakran adott házi feladatként olyan dolgozati témákat amiből a romantikát nem lehetett kihagyni. Már akkor is tudtam, hogy feleléskor lehetőleg olyan dolgokat kell mondani amit a tanár hallani szeretne. Gyakran kellett versekből felelni. Ilyenkor ha tudtam is a verset, nem mondtam egyfolytában végig, hanem egy-egy szakasznál meálltam és elkezdtem elemezni, hogy mit is akart a költő kifejezni, és, hogy ez milyen szép, stb... Ez igen nagyon tetszett neki. A kis érettségin, mert ilyen is volt, szóbelin a " Szép Ilonkát" kaptam. Az elemző módszerem nagyon tetszett , és meg is lett az eredménye, "jeles".




Veréb Péter 2009. augusztus 20., 14:29

414: Köszönöm a ballagási kérdésre adott kimerítő választ.
Mi szép népdalokat énekelhettünk.
Ének és zene óráink nekünk sem voltak.
Az iskolai énekkart Gelléri tanár úr alakította meg, Ő gondoskodott arról, hogy az iskolai rendezvények színvonalasak legyenek.